Mit jelent?
Amerikai részvény vagy ETF vásárlásakor a magyar befektető jövedelme kétféle formában keletkezhet: osztalék és árfolyamnyereség. Osztalék esetén az Egyesült Államok a kifizetés forrásánál levonja a maga részét, ez a forrásadó, amelynek mértékét a Magyarország és az USA között érvényes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szabályozza, feltéve hogy a befektető érvényes W-8BEN nyomtatványt adott le. Árfolyamnyereség esetén – tehát ha a részvényt drágábban adod el, mint amennyiért vetted – jellemzően nincs amerikai forrásadó, az adózás Magyarországon, a magyar szja-szabályok szerint történik.
Hogyan működik?
Osztaléknál a gyakorlat úgy néz ki, hogy az amerikai kifizető levonja a kedvezményes egyezményes kulcsot, majd Magyarországon a magyar osztalékadó és a már megfizetett amerikai adó közötti különbözetet kell rendezni – ha a magyar kulcs magasabb, a különbséget kell befizetni; ha nem, jellemzően nincs további teendő. Árfolyamnyereségnél a magyar szabályok az irányadók: ha a kereskedés engedélyezett, magyar befektetési szolgáltatón keresztül, ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében történik, akkor az adóveszteség-elszámolás szabálya is alkalmazható, tehát a nyereség és veszteség egymással szemben elszámolható. Ha külföldi brókernél tartod a papírokat (lásd befektetés külföldi brókercégnél), a bevallás elkészítéséhez általában saját magadnak kell összegyűjtened az adatokat, mert nincs automatikus magyar kifizetői adatszolgáltatás.
Mire figyelj?
Fontos, hogy a devizában (amerikai dollárban) keletkezett jövedelmet a bevalláshoz forintra kell átszámítani, jellemzően a jogszabály szerinti árfolyamon. Érdemes minden év végén összegyűjteni a bróker éves összesítőjét vagy jövedelemigazolását, mert ez lesz a bevallás alapja. Mivel az adókulcsok, az egyezmények és a bevallási szabályok időről időre változhatnak, mindig érdemes az adott évre vonatkozó, aktuális NAV-tájékoztatókat is átnézni a bevallás előtt.