Mit jelent?
A forrásadó (angolul withholding tax) egy olyan adó, amelyet nem a befektető lakhelye szerinti ország, hanem az osztalékot fizető társaság székhelye szerinti ország vet ki, és von le automatikusan a kifizetés pillanatában. Ha például egy amerikai vállalat részvényese vagy, és a cég osztalékot fizet, az Egyesült Államok adóhatósága a kifizetés előtt levonja a rá eső részt, és csak a fennmaradó összeg érkezik meg a számládra. A forrásadó mértéke országonként eltérő, és gyakran függ attól is, hogy a befektető rendelkezik-e a megfelelő nyilatkozattal – ilyen például amerikai részvényeknél a W-8BEN nyomtatvány.
Hogyan működik?
A forrásadó levonása automatikus, a befektetőnek nem kell tennie semmit ahhoz, hogy megtörténjen – éppen ellenkezőleg, a kedvezőbb (alacsonyabb) kulcs eléréséhez kell aktívan intézkedni, jellemzően a bróker felé benyújtott nyilatkozattal. A levont forrásadó és a magyar osztalékadó elvileg ugyanazt a jövedelmet terhelné kétszer, ha nem lenne mechanizmus a kettő összehangolására. Erre szolgálnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények: ezek alapján a külföldön levont forrásadó jellemzően beszámítható a Magyarországon fizetendő adóba, így a befektető ténylegesen nem kétszer adózik ugyanazon jövedelem után, csak a magasabb kulcsig egészíti ki a különbséget.
Mire figyelj?
Fontos tudni, hogy a beszámítás nem automatikus – a bevallásban fel kell tüntetni a külföldön megfizetett adót, és ehhez igazolás szükséges, amit a bróker éves kimutatása (lásd jövedelemigazolás) tartalmazhat. Ha nincs érvényes nyilatkozat a megfelelő országgal, a forrásadó a törvényi, jellemzően magasabb alapkulccsal kerülhet levonásra, ami feleslegesen csökkenti a nettó hozamodat. Az egyes országok forrásadó-kulcsai és a velük kötött egyezmények részletei időről időre változhatnak, ezért mindig érdemes az aktuális szabályokat is ellenőrizni.