Mit jelent?
Amikor egy cég a megtermelt nyereségéből osztalékot fizet a tulajdonosainak (részvényeseinek), az osztalék a magánszemély befektető számára jövedelemnek számít, ami után adót kell fizetni. Magyarországon ez a személyi jövedelemadó (szja) hatálya alá tartozó tőkejövedelem, amelyet évek óta egy egykulcsos, 15 százalékos szja terhel – ez a mérték jogszabályi kérdés, ezért a mindenkori aktuális kulcsot érdemes ellenőrizni.
Hazai kifizetőnél (pl. magyar tőzsdei cégnél) az adót jellemzően a kifizető (a befektetési szolgáltató) vonja le és utalja be automatikusan, a befektetőnek nem kell külön intéznie. Külföldi részvények osztaléka esetén a helyzet bonyolultabb: sokszor a forrásország is levon adót a kifizetéskor, és emiatt kerül képbe a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.
Mire figyelj?
Ha külföldi részvényből származik az osztalékod, előfordulhat, hogy a forrásországban is levonnak adót (forrásadó), amit aztán – az adott ország és Magyarország közti egyezmény alapján – részben vagy egészben be lehet számítani a hazai adókötelezettségbe. Ez ország- és brókerfüggő, ezért érdemes utánanézni, hogyan kezeli ezt a saját szolgáltatód.
A TBSZ (tartós befektetési számla) az osztalékjövedelemre is kiterjedhet bizonyos feltételek mellett, ami hosszú távon jelentős adómegtakarítást hozhat. Fontos különbséget tenni az osztalékadó és az árfolyamnyereség adója között is: a kettő más jogcímen, de gyakran hasonló kulccsal adózik – befektetési alapoknál pedig a hozam jellemzően nem osztalékként, hanem árfolyamnyereségként vagy hozamfelosztásként jelenik meg, alaptípustól függően.