Mit jelent?
Amikor a pénzed kamatot, illetve kamatjellegű hozamot termel – például egy bankbetét lejáratkor kamatot fizet, egy kötvény kamatszelvényt (kupont) fizet, vagy egy kötvényalap befektetési jegyét magasabb áron váltod vissza, mint amennyiért vetted –, ez a jövedelem a magyar adórendszerben kamatjövedelemnek minősül, és utána kamatadót kell fizetni. A kamatadó technikailag az szja egyik altípusa – nem külön adónem, hanem a személyi jövedelemadó törvény kamatjövedelemre vonatkozó szabálya alapján számított teher. A gyakorlatban a forgalmazó vagy a bank az esetek nagy részében forrásadóként, automatikusan levonja a kamatadót, mielőtt a pénz a számládra kerülne – így neked önmagában emiatt gyakran nem is kell bevallást beadnod, de az adóelőleg-igazolást érdemes megőrizni.
Hogyan működik?
A kamatadó alapja a ténylegesen realizált kamatjellegű nyereség: a bankbetétnél a kifizetett kamat teljes összege, a befektetési jegyeknél és kötvényeknél pedig jellemzően a vételi és az eladási (visszaváltási) ár közötti pozitív különbözet. Az adót a legtöbb esetben a kifizető (bank, forgalmazó) vonja le és fizeti be az adóhatóságnak, mielőtt a nettó összeget jóváírná a számládon – ezt hívják forrásadózásnak. Ez azt jelenti, hogy a hozamot, amit a számlakivonaton vagy az alap NAV-jában látsz, jellemzően már a bruttó, adózás előtti hozamot mutatja, a ténylegesen a zsebedbe kerülő összeg pedig ennél alacsonyabb. A pontos kulcsot és a részletszabályokat mindig a mindenkori adótörvény határozza meg, ez időről időre változhat – éppen ezért nem érdemes fejből megjegyzett, régi százalékokra hagyatkozni, hanem az aktuális szabályozást kell megnézni.
Mire figyelj?
A legfontosabb, teljesen legális módja a kamatadó elkerülésének Magyarországon a TBSZ (Tartós Befektetési Számla): ha a pénzedet egy TBSZ-en tartod, és a törvényben meghatározott ideig (jellemzően öt évig) nem nyúlsz hozzá, a számlán elért teljes hozam – kamat, árfolyamnyereség, osztalék együtt – adómentessé válhat, illetve rövidebb, három éves tartás esetén kedvezményes kulccsal adózhat. Emellett érdemes tudni, hogy egyes kamatjövedelmek után a kamatadó mellett szociális hozzájárulási adó (szocho) is felmerülhet bizonyos jövedelemhatár felett – ez a szabály és a hozzá kapcsolódó felső korlát is időnként változik. Mindig nézd meg a befektetési alap vagy betét kondíciós listáját, hogy a hozamot bruttó vagy nettó (adózás utáni) formában mutatják-e, mert ez a két szám jelentősen eltérhet egymástól.
Példa
Anna egy sima (nem TBSZ) értékpapírszámlán vásárol egy kötvényalapot 1 000 000 forintért, majd egy év múlva 1 060 000 forintért visszaváltja – 60 000 forint kamatjellegű nyereséget ér el. A forgalmazó a visszaváltáskor a mindenkori kamatadó-szabályok szerint automatikusan levonja az adót a nyereségből, és a fennmaradó nettó összeget írja jóvá Anna számláján. Ha Anna ugyanezt a befektetést egy TBSZ-en, ötéves lekötési szándékkal tartja, és nem nyúl hozzá a türelmi időn belül, a lejáratkor elért teljes hozam után jó eséllyel egyáltalán nem, vagy csak kedvezményes mértékben kell adóznia – ez szemlélteti, miért éri meg hosszabb távú megtakarításnál a TBSZ-t fontolóra venni.
Gyakori kérdések
Minden befektetési alap hozama után kamatadót kell fizetni? Jellemzően igen, ha az alapot nem adóelőnyös számlán (pl. TBSZ) tartod – a befektetési jegy visszaváltásakor elért árfolyamnyereség a legtöbb esetben kamatjövedelemnek minősül és adóköteles.
Nekem kell bevallanom a kamatadót? A legtöbb hazai kifizetés esetén a bank vagy a forgalmazó forrásadóként automatikusan levonja és befizeti az adót, így saját bevallási teendőd jellemzően nincs – külföldi kifizetőnél viszont előfordulhat, hogy neked kell bevallanod és megfizetned az adót, ezért érdemes ilyenkor utánajárni a pontos, aktuális szabálynak.