Mit jelent?
Amíg az SZJA szinte minden befektetési hozamot érint, a szocho egy kiegészítő teher, amelyet a jogalkotó eredetileg a munkaerőpiaci járulékok kiváltására vezetett be, és fokozatosan terjesztett ki egyes tőkejövedelmekre is – jellemzően ott, ahol a jövedelem munkajövedelemhez hasonlítható (pl. bizonyos osztalék, üzletrész-értékesítés). A klasszikus befektetési termékek – bankbetét kamata, befektetési jegy hozama, tőzsdei ellenőrzött tőkepiaci ügylet nyeresége – a jelenlegi gyakorlat szerint jellemzően mentesülnek a szocho alól, de ez a besorolás jogszabály-változás esetén átalakulhat.
Hogyan működik?
A szocho fizetési kötelezettség két tényezőtől függ: a jövedelem típusától és attól, hogy a magánszemély az adott évben elérte-e azt a jövedelemhatárt, ameddig szochót kell fizetnie más forrásokból (bér, vállalkozói jövedelem). Ha ezt a határt már elérte, bizonyos tőkejövedelmeire mentesülhet a további szocho alól – ezt hívják a felső határ, azaz a szochoplafon elvének.
A gyakorlatban a legtöbb lakossági befektető számára a legegyszerűbb tőkejövedelmek – kamat, tőzsdei árfolyamnyereség, befektetésialap-hozam – nem esnek szocho alá, csak SZJA alá. Ott jelenik meg tipikusan szocho-kötelezettség, ahol a jövedelem osztaléknak minősül egy nem tőzsdei, magánszemély által közvetlenül birtokolt üzletrészből, vagy ahol a jogszabály kifejezetten nevesíti a jövedelemtípust szocho-kötelesként.
Mire figyelj?
Ne feltételezd automatikusan, hogy egy adott hozamtípus mentes a szocho alól – ez a szabály a legváltozékonyabb eleme a magyar befektetési adózásnak, és kormányzati ciklusonként átalakulhat. Mielőtt nagyobb összegű, nem tőzsdei vagy vállalkozói jellegű befektetésbe fognál (pl. üzletrész, start-up részesedés), célszerű az aktuális törvényt vagy egy adótanácsadót megkérdezni.
A legbiztosabb védelem a szocho-bizonytalanság ellen a TBSZ: az ott elért hozam az 5 éves tartási idő letelte után nemcsak SZJA-, hanem gyakorlatilag minden más adóteher alól is kikerül, hiszen a jogszabály a lezárt TBSZ-hozamot adómentesnek minősíti. Aki tehát hosszú távra tervez, és nem szeretné évről évre újraszámolni, mi esik szocho alá, annak a TBSZ nyugodtabb megoldás lehet, mint egy sima értékpapírszámla.
Példa
Péter egy barátjával közösen alapított kft.-ben szerzett üzletrészt, amelyet két év után 5 000 000 Ft nyereséggel adott el egy másik magánszemélynek. Mivel ez nem tőzsdei, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, hanem magánszemélyek közti üzletrész-adásvétel, a nyereségre az SZJA mellett a mindenkori szabályok szerint szocho is felmerülhet, ha Péter még nem érte el az éves szocho-plafont más jövedelmeiből. Ezzel szemben, ha Péter ugyanezt az összeget egy tőzsdén jegyzett részvényalap befektetési jegyeiben érte volna el, a hozama tipikusan csak SZJA alá esne, szocho nélkül.