Mit jelent?
Az SZJA a magánszemélyek jövedelmére kivetett adó, és a befektetési hozamok szinte mindegyike ebbe a körbe tartozik. A hazai rendszer 2016 óta egykulcsos: a tőkejövedelmekre – kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalék – jellemzően 15%-os SZJA vonatkozik. A lényeg, hogy ez forrásadó: a kifizető (bank, alapkezelő, forgalmazó) általában már a jóváíráskor levonja, neked nem kell külön befizetned, csak a bevallásodban feltüntetni.
A befektetési alapok esetében a befektetési jegy visszaváltásakor keletkező nyereség tipikusan kamatjövedelemnek minősül, és 15%-os SZJA terheli. A tőzsdén kötött ügyletek – részvény, ETF – nyeresége viszont más útra terelhető: ha ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében köttetnek, kedvezőbb elszámolási szabályok (pl. nyereség-veszteség szembeállítása) érvényesülnek, miközben az adókulcs változatlanul 15% marad.
Hogyan működik?
A gyakorlatban két nagy csoportot érdemes elkülöníteni. Az egyik a kamatjövedelem: ide tartozik a bankbetét kamata, az állampapír hozama és a legtöbb befektetésialap-visszaváltás nyeresége. Itt a kifizető automatikusan levonja a 15%-ot, a befektető részéről nincs teendő – kivéve, ha TBSZ-en tartja a papírt, mert akkor a lejárati (3 vagy 5 éves) kedvezmény miatt akár nullára is csökkenhet az adó.
A másik csoport az árfolyamnyereség: tőzsdei részvények, ETF-ek adásvételéből származó nyereség. Ha a bróker – a magyar szabályok szerint elismert – tőzsdén köti az ügyleteket, a befektető évente bevallásban számolhatja el a nyereségeket és a veszteségeket egymással szemben, és a nettó eredmény után fizeti a 15%-ot. Ez a mechanizmus önmagában nem az SZJA-törvény külön adóneme, hanem az elszámolás módja teszi kedvezőbbé egy sima árfolyamnyereséghez képest.
Az osztalék szintén 15%-os SZJA alá esik, a kifizetéskor jellemzően forrásadóztatva – hazai részvénynél a magyar kifizető vonja le, külföldi papírnál pedig a forrásországbeli és a magyar szabályok együtt (kettős adóztatást elkerülő egyezmény) határozzák meg a végső terhet.
Mire figyelj?
Az SZJA kulcsa önmagában stabilnak számít, de a mellette futó szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályai időről időre változnak – van olyan jövedelemtípus, amelyre nem vonatkozik, másikra igen, jövedelemhatártól függően. Ne keverd össze a kettőt: az SZJA szinte mindig fizetendő, a szocho csak bizonyos esetekben.
Fontos, hogy a sorozatonként eltérő hozamfizetés (osztalékfizető vs. felhalmozó alap) nem változtat az adókötelezettségen: felhalmozó alapnál a hozam a visszaváltáskor, egy összegben adózik, osztalékfizetőnél pedig már a kifizetéskor. Aki hosszú távon, adómentesen szeretne kamatos kamatot termelni, annak érdemes megnézni a TBSZ konstrukciót, ahol az 5 éves tartás után az SZJA teljes egészében elmarad.
Mivel a mindenkori adókulcsok és mentességek évről évre módosulhatnak, konkrét tranzakció előtt mindig érdemes az aktuális törvényt vagy egy adótanácsadót megkérdezni – ez a szócikk az elvi működést mutatja be, nem helyettesíti a friss jogszabályt.
Példa
Kata vásárol 2 000 000 Ft értékben egy kötvényalap befektetési jegyeit hagyományos, nem TBSZ-es értékpapírszámlán. Két év múlva 2 200 000 Ft-ért adja el őket, tehát 200 000 Ft nyereséget realizál. Ez kamatjövedelemnek minősül, a forgalmazó a visszaváltáskor levonja a 15%-os SZJA-t, azaz 30 000 Ft-ot, Katának 2 170 000 Ft-ot utal ki. Ha ugyanezt TBSZ-en, 5 éven túl tartva zárta volna le, a 30 000 Ft adó egyáltalán nem terhelte volna.