Mit jelent?
Az adótörvény akkor tekint egy tőzsdei ügyletet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ha egy engedélyezett befektetési szolgáltatón (bank, brókercég) keresztül, szabályozott piacon – tőzsdén vagy azzal egyenértékű, elismert kereskedési helyszínen – köttetik, és a szolgáltató az adóévről igazolást állít ki róla. Ide tartozik a legtöbb hazai és külföldi tőzsdén vásárolt részvény, ETF és sok esetben kötvény adásvétele is, feltéve, hogy a bróker a kereskedést ilyen minőségben igazolja.
A lényeg nem a termék típusában, hanem az elszámolás módjában rejlik: az ETÜ-nek minősülő ügyletek nyeresége és vesztesége egy adóéven belül – sőt bizonyos esetekben évek között is – összevonható, és csak a nettó eredmény után kell SZJA-t fizetni.
Hogyan működik?
Ha egy éven belül több tőzsdei ügyletet kötsz, és van köztük nyereséges és veszteséges is, az ETÜ-szabály szerint nem egyenként adózol utánuk, hanem az összes nyereséget és veszteséget összeadod, és csak a nettó pozitív eredmény után fizetsz 15%-os SZJA-t. Ha a nettó eredmény veszteség, azt nem lehet más jövedelemmel szemben elszámolni, de bizonyos esetekben a következő évekre továbbvihető, az adókiegyenlítés intézményén keresztül.
A bróker az adóév végén igazolást állít ki az ügyletekről, ezt kell csatolni az SZJA-bevalláshoz. Fontos, hogy csak a ténylegesen szabályozott piacon kötött ügyletek élveznek ilyen elszámolást – egy OTC (tőzsdén kívüli) ügylet, vagy egy nem elismert, egzotikus platformon kötött tranzakció más, kevésbé kedvező szabályok alá eshet.
Mire figyelj?
Sokan tévesen azt hiszik, hogy az ETÜ önmagában adómentességet jelent – nem: az adókulcs változatlanul 15%, csak az elszámolás kedvezőbb, mert a veszteségeid csökkenthetik az adóalapot. Ha egy éven belül csak nyereséges ügyleteid vannak, az ETÜ-besorolás nem hoz plusz megtakarítást egy sima árfolyamnyereséghez képest.
Érdemes ellenőrizni brókerednél, hogy a platformja és a kereskedett instrumentumok ETÜ-minősítésűek-e – nem minden nemzetközi bróker vagy egzotikus termék felel meg a feltételeknek. A TBSZ-en belül kötött ügyletek külön logika szerint adóznak (lejáratkori kedvezmény), így ott az ETÜ-szabály relevanciája más: a kettőt nem érdemes összekeverni, és egy adott számlán jellemzően az egyik vagy a másik rezsim érvényesül.
Példa
Zsófia egy évben három tőzsdei részvényügyletet zár: az elsőn 300 000 Ft nyereséget, a másodikon 150 000 Ft veszteséget, a harmadikon 50 000 Ft nyereséget ér el. Mivel mindhárom ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, nem külön-külön adózik utánuk, hanem összevonja őket: 300 000 − 150 000 + 50 000 = 200 000 Ft nettó nyereség után fizet 15%-os SZJA-t, azaz 30 000 Ft-ot. Ha az ügyletek nem minősültek volna ETÜ-nek, a két nyereséges tranzakció után külön-külön kellett volna adóznia, a veszteséges ügylet vesztesége pedig nem csökkentette volna az adóalapot.