Mit jelent?
Ha egy részvényt vagy befektetési alap jegyét megvásárlod, majd később magasabb áron eladod, a kettő különbsége (levonva a felmerült költségeket, például a jutalékot) a realizált nyereséged. Ez a nyereség Magyarországon a személyi jövedelemadó (SZJA) hatálya alá tartozik, ezen belül önálló tevékenységből vagy tőkejövedelemből származó jövedelemként adózik – ezt hívjuk köznyelvben árfolyamnyereség-adónak. Az adó akkor válik esedékessé, amikor a nyereséget ténylegesen realizálod, azaz eladod a papírt – amíg csak "papíron" nő az érték, nincs adófizetési kötelezettség.
A hazai szabályozás szerint évek óta 15 százalékos, egykulcsos szja terheli a tőkejövedelmeket, beleértve az árfolyamnyereséget is – ez a kulcs azonban jogszabályi döntés kérdése, ezért a mindenkori aktuális mértéket érdemes az adott adóévre vonatkozóan ellenőrizni.
Mire figyelj?
Az árfolyamnyereség-adó alapja a nyereség, nem a teljes eladási ár – vagyis a vételár és az igazolt költségek levonhatók. Ha egy adóévben veszteséges ügyleteid is voltak, azok bizonyos szabályok szerint elszámolhatók a nyereséges ügyletekkel szemben, csökkentve az adóalapot.
A befektetők egy jelentős része ezért nyit TBSZ (tartós befektetési számla) számlát, amelyen – bizonyos futamidő letelte után – az árfolyamnyereség és a kamatjövedelem is adómentessé válhat. Ez jelentős különbséget jelenthet hosszú távon egy sima, adóköteles brókerszámlához képest. A befektetési alapok kiválasztásánál is érdemes figyelembe venni, hogy a hozamot terhelő adó hogyan alakul a különböző számlatípusokon – ehhez segíthet az Alapszűrő.