Mit jelent?
Két papír meghirdetett kamata lehet ugyanaz, a hozamuk mégsem. Az egyik évente fizet kamatot, a másik csak lejáratkor; az egyiknek minden évre más kamatot hirdetnek, a másiknak egyet a teljes futamidőre. A puszta kamatszám ezt nem mutatja meg.
Az EHM igen. A jogszabály által előírt képlet a papír összes jövőbeli kifizetését visszaszámolja a vásárlás napjára, és megkeresi azt az egyetlen éves kamatlábat, amellyel a befektetett összeg pontosan ezeket a kifizetéseket termelné ki. Ez az EHM. A betéteknél ugyanezt a szerepet az EBKM tölti be, és a két mutató azonos módszertannal készül — ezért betétet és állampapírt csak ezen a két számon keresztül érdemes egymás mellé tenni.
Hogyan működik?
A lépcsős kamatozású MÁP Plusz jó példa. A meghirdetett kamata nem egy szám, hanem egy sáv — az első évben alacsonyabb, az ötödikben magasabb. Kérdezni viszont azt szeretnénk, hogy mennyit fizet összesen, évesítve. Erre az ÁKK egyetlen EHM-et közöl, és ez az a szám, ami a FixMÁP egyetlen kamatával egy sorba állítható.
Az EHM abból indul ki, hogy a papírt a futamidő végéig megtartod, és minden kifizetés a meghirdetett napon érkezik. Ha lejárat előtt kiszállsz, a tényleges hozamod más lesz — a visszaváltás árfolyamvesztesége az EHM-ben nincs benne.
Mire figyelj?
Nem minden papírra létezik EHM. Ahol a jövőbeli kamatot ma még senki nem ismeri — a BMÁP az aukciós hozamot követi, a PMÁP és a Babakötvény az inflációt —, ott a kibocsátó nem is közöl ilyen mutatót, mert nem tudna mit kiszámolni. Ezeknél a papíroknál a jelenlegi kamat szerepel a hirdetésekben, ami nem ugyanaz a mérőszám.
Ebből következik a leggyakoribb hiba: egy inflációkövető papír mai 7%-os kamatát összemérni egy fix papír 5,6%-os EHM-jével. Az első egy évre szól és jövőre újraszámolják, a második a teljes futamidőre. Két különböző ígéret, nem rangsor.