Mit jelent?
A P/E mutatót úgy számolják ki, hogy a részvény árfolyamát elosztják az egy részvényre jutó nyereséggel (EPS). Ha egy hazai tőzsdei vállalat részvénye 5000 forintba kerül, és az elmúlt egy évben 250 forint nyereséget termelt részvényenként, akkor a P/E mutatója 20 — vagyis 20-szoros éves nyereséget fizetsz ki a vételkor. Minél magasabb a szám, annál drágábbnak számít a részvény a jelenlegi nyereségéhez képest, minél alacsonyabb, annál olcsóbbnak.
A mutató két fő változatban fordul elő: a trailing P/E a már lezárt, múltbeli 12 hónap nyereségét veszi alapul, a forward P/E pedig az elemzők jövőre várt nyereségbecslésével számol.
Mire figyelj?
A P/E önmagában félrevezető lehet, ha nem hasonlítod más vállalatokhoz ugyanabban az iparágban, vagy a vállalat saját historikus átlagához. Egy gyorsan növekvő technológiai cég P/E-je jellemzően magasabb, mert a piac a jövőbeli nyereségnövekedést is beárazza; egy lassan növekvő, de stabil bank alacsonyabb P/E-vel is „drágának" számíthat, ha a nyeresége éppen ciklikusan magas. Extrém alacsony P/E gyakran nem kincset, hanem valamilyen kockázatot jelez (pl. a piac nem bízik a nyereség fenntarthatóságában).
A mutatót érdemes más értékelési szempontokkal együtt nézni, például a P/BV mutatóval vagy a value faktorral. Ha egy adott vállalatnak nincs nyeresége (veszteséges), a P/E mutató nem értelmezhető, ilyenkor más mérőszámokat (pl. P/S mutató) használnak helyette.
Példa
Tegyük fel, hogy egy hazai vállalat részvénye 8000 forinton forog, és az elmúlt évben 400 forint nyereséget termelt részvényenként. A P/E mutató ekkor 8000/400 = 20. Ha a versenytársai átlagosan P/E 15-ön forognak, a vállalat viszonylag drágábbnak számít a piac szemében — ez önmagában nem baj, de érdemes megvizsgálni, mi indokolja a felárat (pl. gyorsabb növekedés, erősebb márka).