Mit jelent?
A könyv szerinti érték (book value) a vállalat eszközeinek és kötelezettségeinek különbsége, azaz a saját tőkéje — leegyszerűsítve az, ami elméletileg a részvényeseké maradna, ha a cég ma felszámolná magát, és mindent könyv szerinti áron értékesítene. A P/BV mutatót úgy számolják, hogy a részvény árfolyamát elosztják az egy részvényre jutó saját tőkével. Ha egy hazai bank részvénye 3000 forinton forog, és a könyv szerinti értéke részvényenként 2500 forint, a P/BV mutató 1,2 — vagyis a piac 20%-os felárat ad a könyvekben szereplő vagyonhoz képest.
Ha a mutató 1 alatt van, az azt jelenti, hogy a részvény a könyv szerinti értéke alatt forog — ez lehet vételi lehetőség, de lehet a piac bizalmatlanságának jele is.
Mire figyelj?
A P/BV mutató különösen bankoknál, biztosítóknál és más, jelentős pénzügyi eszközállománnyal rendelkező vállalatoknál informatív, mert ott a könyv szerinti érték viszonylag jól tükrözi a valós vagyont. Technológiai vagy szolgáltató cégeknél kevésbé megbízható, mert az értékük nagy része olyan immateriális dolgokban rejlik (márka, szellemi tulajdon, ügyfélkapcsolatok), amelyeket a könyvelés nem, vagy csak részben mutat ki.
Érdemes a P/E mutatóval együtt nézni: ha egy vállalat P/BV-je alacsony, de P/E-je magas, az arra utalhat, hogy a saját tőke leértékelődött, miközben a nyereség még tartja magát. A mutatót a value faktor alapú befektetési stratégiák egyik alappillérének is tekintik.
Példa
Egy hazai ipari vállalat könyv szerinti értéke 10 milliárd forint, és 5 millió részvénye van forgalomban — ez 2000 forint egy részvényre jutó könyv szerinti érték. Ha a részvény árfolyama 1600 forint, a P/BV mutató 0,8, vagyis a piac a könyv szerinti érték 80%-án árazza a céget. Ez nem automatikusan jelent olcsó vételt: érdemes megnézni, miért ítéli a piac alacsonyabbra a valós értéket (pl. gyenge jövedelmezőség, iparági kockázatok).