Mit jelent?
A value faktor arra épít, hogy azok a részvények, amelyek árfolyama a vállalat nyereségéhez, könyv szerinti értékéhez vagy osztalékához képest alacsonynak számít, hosszú távon jobban teljesítenek, mint a drágán árazott társaik. Az "olcsóság" mérésére leggyakrabban a P/E mutatót (árfolyam/nyereség arány) vagy a könyv szerinti érték/árfolyam arányt használják. Az elképzelés szerint a piac időnként túlzottan pesszimista egyes vállalatokkal vagy szektorokkal kapcsolatban, és ez a pesszimizmus idővel korrigálódik, ami az olcsó részvényeknél relatív felértékelődést hozhat.
Value vs. growth
A value faktor szöges ellentéte a growth (növekedési) befektetési stílusnak, amely nem az árazottságot, hanem a jövőbeli növekedési potenciált helyezi előtérbe - még akkor is, ha ezért a piac ma magas árat kér. A két megközelítés más-más piaci környezetben szokott jobban teljesíteni: a value részvények jellemzően olyan hagyományosabb, ciklikusabb szektorokban koncentrálódnak, mint a bankok vagy az ipar, míg a growth részvények gyakran a technológiai szektorhoz kötődnek. Sok alapkezelő kifejezetten value vagy kifejezetten growth stílusban fektet be, és a befektetők ez alapján is tudnak választani a saját preferenciájuknak megfelelő alapok közül.
Mire figyelj?
A value faktor hosszú, akár egy évtizedes időszakokra is alulteljesíthet a piaci átlaghoz vagy a growth stílushoz képest - ez történt például a 2010-es évek nagy részében. Az "olcsó" részvény nem mindig alulértékelt: néha azért olcsó, mert a vállalat üzleti modellje valóban romló pályán van (ezt hívják value trapnek, azaz értékcsapdának). Aki egy value jellegű alapot fontolgat, az Alapszűrőben tudja megnézni az adott alap szektor- és régiós összetételét, mielőtt döntene.