Mit jelent?
Az EPS képlete egyszerű: nettó eredmény osztva a forgalomban lévő részvények átlagos darabszámával. Ha egy vállalat éves nettó nyeresége 20 milliárd forint, és 100 millió darab részvénye van forgalomban, az EPS 200 forint – ennyi profit "jut" elméletileg minden egyes részvényre. Az EPS nem az a pénz, amit a részvényes ténylegesen megkap (azt inkább az osztalék jelenti), hanem a vállalat jövedelemtermelő képességének egy darabra vetített mérőszáma.
Miért fontos?
Az EPS az egyik leggyakrabban idézett vállalati mutató, mert könnyen összemérhető évről évre és cégekre vetítve is. A befektetők az EPS növekedési ütemét figyelik: egy folyamatosan bővülő EPS arra utalhat, hogy a vállalat üzleti modellje egészséges. Az EPS a P/E mutató számításának is az alapja: a részvényárfolyamot elosztva az EPS-sel kapjuk meg, hogy a piac hányszoros éves nyereségért fizet a részvényért.
Mire figyelj?
Két EPS-változat létezik: az alap (basic) EPS a tényleges forgalomban lévő darabszámmal számol, a hígított (diluted) EPS pedig azt is figyelembe veszi, mi történne, ha minden átváltható kötvényt, opciót részvénnyé alakítanának – ez utóbbi mindig alacsonyabb vagy egyenlő. Arra is érdemes figyelni, hogy egy vállalat visszavásárolt saját részvényekkel is tudja "szépíteni" az EPS-t anélkül, hogy a tényleges nyeresége nőtt volna, hiszen kevesebb darabra osztódik el ugyanaz az összeg. Az EPS-t ezért soha ne önmagában, hanem az árfolyammal és a hosszú távú trenddel együtt értékeld.