Mit jelent?
A nettó jelenérték abból az elvből indul ki, hogy a ma kézhez kapott pénz többet ér, mint a jövőben kapott ugyanakkora összeg, hiszen a mai pénzt be lehet fektetni, kamatoztatni lehet. Ezért egy befektetés jövőbeli hozamait nem lehet egyszerűen összeadni a kezdeti befektetéssel – előbb „vissza kell diszkontálni” őket a mai értékükre. Ezt a diszkontálási folyamatot részletesebben a pénzáramlás-diszkontálás (DCF) szócikk mutatja be.
Hogyan működik?
Az NPV kiszámításához minden jövőbeli pénzáramlást egy elvárt hozamrátával – gyakran a vállalat WACC-jával – diszkontálunk a mai értékére, majd ezeket összeadjuk, és levonjuk belőlük a kezdeti befektetés összegét. Ha a végeredmény pozitív, a befektetés a diszkontrátánál magasabb hozamot termel, tehát értéket teremt. Ha negatív, a befektetés nem éri meg a ráfordított diszkontrátát, még akkor sem, ha könyv szerint nyereségesnek tűnik.
Miért fontos?
Az NPV azért az egyik legmegbízhatóbb befektetési döntési mutató, mert egyszerre veszi figyelembe a pénzáramlások nagyságát, ütemezését és a pénz időértékét is – ellentétben az egyszerűbb ROI-val, amely ezekre nem érzékeny. Vállalati beruházási döntéseknél gyakran több projekt NPV-jét hasonlítják össze, és jellemzően azt választják, amelyiknek a legmagasabb a pozitív NPV-je. Az NPV szoros rokona a belső megtérülési ráta (IRR), amely azt a diszkontrátát keresi, amely mellett az NPV pontosan nulla lenne.