Mit jelent?
A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy állam, önkormányzat vagy vállalat bocsát ki, amikor pénzt akar gyűjteni anélkül, hogy tulajdonrészt adna el magából. A kötvény vevője gyakorlatilag kölcsönt ad a kibocsátónak: cserébe a papíron rögzített kamatot kapja, a lejáratkor pedig visszakapja a névértéket, azaz a kölcsönadott tőkét.
A legismertebb hazai forma az állampapír, amit a Magyar Állam bocsát ki az ÁKK-n keresztül — ez számít a legbiztonságosabbnak, mert a mögötte álló fizetőképesség az egész ország gazdaságára támaszkodik. A vállalati kötvények ennél kockázatosabbak, cserébe jellemzően magasabb kamatot (hozamot) kínálnak, hogy kompenzálják a nagyobb bedőlési esélyt.
A kötvény ára a másodpiacon (tőzsdén vagy tőzsdén kívül) a kamatkörnyezettől függően ingadozhat, még ha a lejáratkori 100%-os visszafizetés — csőd hiányában — biztosra vehető is.
Hogyan működik?
Egy kötvénynek három fő paramétere van: a névérték (amennyit lejáratkor visszakapsz), a kamatszelvény (a rendszeresen fizetett kamat mértéke) és a futamidő (mikor jár le). Ha egy 10 éves állampapírt veszel 6%-os kamattal, minden évben megkapod a 6%-ot, a 10. év végén pedig a teljes tőkét.
A kötvények ára fordítottan mozog a piaci kamatszinttel: ha az MNB-alapkamat vagy a piaci hozamelvárás emelkedik, a régebben kibocsátott, alacsonyabb kamatozású kötvények ára esik a másodpiacon, mert az új kibocsátások vonzóbb kamatot kínálnak. Ez az úgynevezett kamatlábkockázat, és minél hosszabb a hátralévő futamidő (duráció), annál érzékenyebb rá az árfolyam.
Ha nem közvetlenül kötvényt veszel, hanem kötvényalapon keresztül fektetsz be, ugyanez a logika érvényesül a NAV-ra: kamatemeléskor a kötvényalap árfolyama átmenetileg csökkenhet, majd a magasabb kamatozású új papírok révén idővel felpörög a hozama.
Mire figyelj?
A kötvény nem kockázatmentes, csak alacsonyabb kockázatú, mint a részvény. Két fő veszélyforrás van: a hitelkockázat (a kibocsátó nem tudja visszafizetni az adósságát) és a kamatlábkockázat (a piaci kamatváltozás miatt ingadozik a piaci ár, mielőtt lejárna a papír).
Állampapírnál a hitelkockázat elhanyagolható, de a hosszabb futamidejű papírok árfolyama érzékenyebb a kamatváltozásra. Vállalati kötvénynél mindig érdemes megnézni a kibocsátó hitelminősítését, ha van ilyen — minél alacsonyabb a minősítés, annál nagyobb a kockázat, cserébe magasabb a kínált hozam.
Ha lejárat előtt akarsz eladni egy kötvényt, a másodpiaci ár eltérhet a névértéktől — nyereséget vagy veszteséget is realizálhatsz attól függően, merre mozdult a kamatkörnyezet a vásárlásod óta.
Példa
Veszel egy 1 000 000 forint névértékű, 5 éves állampapírt 7%-os éves kamattal. Minden évben 70 000 forint kamatot kapsz, öt éven át összesen 350 000 forintot, az ötödik év végén pedig visszakapod az 1 000 000 forintos tőkét — feltéve, hogy lejáratig tartod.
Ha a harmadik évben a piaci kamatszint 10%-ra emelkedik, és el akarod adni a papírt a másodpiacon, a vevő már nem fizet érte 1 000 000 forintot: az árat lejjebb alkudja, hiszen máshol 10%-os új kötvényt is vehetne. Ha viszont a kamatszint 5%-ra csökken, a te 7%-os papírod felértékelődik, mert relatíve jobb ajánlat, mint az újak.
Ez a mechanizmus magyarázza, miért mozog a kötvényárfolyam (és vele a kötvényalapok NAV-ja) még olyankor is, ha a kibocsátó fizetőképessége egy pillanatig sem kérdéses.
Gyakori kérdések
Miért esik a kötvényalapom árfolyama, ha kamatot emel a jegybank? Mert az alapban lévő, régebbi, alacsonyabb kamatozású kötvények relatíve kevésbé vonzóak lesznek, így a piaci áruk csökken — ez a kamatlábkockázat.
Biztos, hogy visszakapom a pénzem lejáratkor? Ha lejáratig tartod és a kibocsátó nem megy csődbe, igen — a lejáratkori visszafizetés a névértéken történik, függetlenül a köztes árfolyammozgásoktól.
Kötvényt vagy kötvényalapot érdemesebb venni? Egyedi kötvénynél te viseled a kiválasztás és az időzítés kockázatát; egy kötvényalap diverzifikált, szakértő által kezelt portfóliót ad, de folyamatos díjjal jár. Az Alapszűrőben mindkét kategória díjai és hozamai összevethetők.