Mit jelent?
A hozam a befektetésed értékének változása egy adott időszak alatt, százalékban kifejezve. Ha ma 1 000 000 forintot fektetsz egy befektetési alapba, és egy év múlva 1 080 000 forintot ér a portfóliód, a hozamod 8%.
Fontos különbséget tenni néhány fogalom között. A bruttó hozam a költségek levonása előtti teljesítmény, a nettó hozam már tartalmazza az alapkezelési díjat és a TER-t — az alapok adatlapjain szinte mindig ez utóbbit látod. A nominális hozam a forintban mért növekedés, a reálhozam pedig az inflációval korrigált, tényleges vásárlóerő-növekedés. Ha egy alap 10%-ot hozott, de az infláció 6% volt, a reálhozamod nagyjából 4%, nem 10%.
A hozam önmagában még nem mond semmit a kockázatról. Egy alap hozhat 15%-ot úgy, hogy közben félelmetes hullámvasúton vitt keresztül, és hozhat egy másik is 15%-ot nyugodt, egyenletes növekedéssel. Ezért érdemes a hozamot mindig a volatilitással vagy a Sharpe-mutatóval együtt nézni.
Hogyan működik?
A hozam kiszámítása egyszerű: (záró érték – nyitó érték) / nyitó érték × 100. Ha egy alap nettó eszközértéke január 1-jén 12 500 forint volt, december 31-én pedig 13 250 forint, a hozam (13 250 – 12 500) / 12 500 × 100 = 6%.
A magyar alapok adatlapjain jellemzően több időtávra is látod a hozamot: az elmúlt 1, 3, 5, 10 évre, illetve gyakran az adott naptári évre (év eleje óta). Egy évnél hosszabb időszakoknál a hozamot kétféleképpen mutathatják: halmozott hozamként (a teljes időszak alatti tényleges növekedés) vagy évesített hozamként (az átlagos éves ütem, kamatos kamattal levezetve). A kettő nem ugyanaz — egy 5 év alatti 50%-os halmozott hozam nem 10%-os évesített hozamot jelent, hanem kicsivel kevesebbet, mert a kamatos kamat hatása felfelé torzítja az egyszerű osztást.
Érdemes tudni azt is, hogy a hozam a befektetési jegy sorozatától is függ: ugyanannak az alapnak az A és az I sorozata eltérő díjterhelés miatt eltérő hozamot mutathat, pedig a mögöttes portfólió azonos.
Mire figyelj?
A legfontosabb csapda: a múltbeli hozam nem garancia a jövőre. Egy alap, amelyik tavaly 20%-ot hozott, jövőre simán hozhat mínuszt is — a piaci körülmények változnak, és a legjobban teljesítő alapok gyakran pont azért teljesítettek jól, mert egy adott szektor vagy trend éppen felfelé ívelt.
Második csapda az időszak-válogatás. Ha egy hozamgrafikon éppen egy mélypontról indul, mesterségesen szép számot ad. Mindig nézd meg több időtávon is a teljesítményt, ne csak egy kiragadott évet.
Harmadik: a hozam költségek utáni száma legyen a mérvadó — a bruttó piaci teljesítmény szép lehet, de ha az alap magas sikerdíjat vagy TER-t számol fel, a te zsebedbe kevesebb marad. Az AlfaGPT Alapszűrőjében minden hozamadat a ténylegesen elszámolt, nettó teljesítményt mutatja.
Végül: ne hasonlíts össze eltérő eszközosztályú alapokat egymás hozama alapján. Egy részvényalap és egy pénzpiaci alap más kockázati kategóriában van, más referenciaindexhez mérendő.
Példa
Kata 2 000 000 forintot fektet egy vegyes alapba. Egy év múlva a befektetési jegyei értéke 2 140 000 forintra nő, közben az alap nem fizetett külön hozamot, mindent visszaforgatott.
Hozam = (2 140 000 – 2 000 000) / 2 000 000 × 100 = 7%.
Ha eközben az infláció 5% volt, Kata reálhozama nagyjából 2 százalékpont — a vásárlóereje csak ennyivel nőtt, hiába látja a szép 7%-os számot az adatlapon.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a hozam és a kamat között? A kamat egy előre rögzített, garantált mérték (például egy bankbetétnél), a hozam egy befektetési alapnál utólag realizálódó, ingadozó eredmény — nincs rá garancia.
Miért mutat két alap eltérő hozamot ugyanabban a kategóriában? Mert eltérő portfóliót tartanak, eltérő díjakat számolnak fel, és eltérő időzítéssel vásárolnak vagy adnak el eszközöket — még ha ugyanabba a BAMOSZ-kategóriába is tartoznak.
Érdemes csak a hozam alapján választani alapot? Nem. A hozamot mindig a kockázattal (volatilitás, maximális visszaesés) és a saját kockázattűrő képességeddel együtt érdemes mérlegelni — ebben segít az Alapválasztó.