Mit jelent?
Minden kötvény hozama két fő elemből áll össze: a kockázatmentes alaphozamból (jellemzően a hasonló futamidejű állampapír hozama) és egy felárból, amit a befektető a kibocsátó nemfizetési (default) kockázatáért, illetve a papír likviditási kockázatáért cserébe kap. Ez a felár a hitelfelár. Ha például egy magyar állampapír hozama 6%, egy vállalati kötvényé pedig 8%, a hitelfelár 2 százalékpont – ez fejezi ki azt a plusz kockázatot, amit a befektető a vállalat felé vállal az állammal szemben.
Miért fontos?
A hitelfelár szorosan összefügg a kibocsátó hitelminősítésével: minél gyengébb a minősítés, annál nagyobb hitelfelárat vár el tőle a piac, hiszen nagyobb a nemfizetés esélye. A legalacsonyabb minősítésű, magas hozamú kötvényeket éppen ezért nevezik bóvli kötvénynek (high yield bond) – ezeknél a hitelfelár tipikusan a legszélesebb. A hitelfelár nemcsak egyedi kötvényeknél, hanem piaci szinten is fontos jelzőszám: ha a hitelfelárak összességében szélesednek (nőnek), az általában a befektetők fokozódó óvatosságát, romló gazdasági kilátásokat jelez, míg a szűkülő hitelfelár nyugodtabb, kockázatvállalóbb piaci hangulatra utal.
Mire figyelj?
Kötvényalap választásakor érdemes megnézni, milyen átlagos hitelminőségű papírokat tart az alap, mert ez határozza meg, mekkora hitelfelár-kockázatot vállalsz. A magas hitelfelárú, gyengébb minősítésű kötvényekbe fektető alapok jellemzően magasabb várható hozamot kínálnak, de válság idején az árfolyamuk is érzékenyebben reagál, mert a hitelfelárak ilyenkor gyorsan szélesedhetnek. Ez a kockázat elkülönül a duráció által mért kamatkockázattól – egy rövid futamidejű, de gyenge hitelminőségű kötvény is veszíthet sokat értékéből, ha a piac megítélése romlik a kibocsátóról. A magyar kötvényalapok kockázati besorolását és átlagos hitelminőségét az Alapszűrőben érdemes összevetni.