Mit jelent?
A bóvli kötvény azoknak a kötvényeknek a köznyelvi, kissé pejoratív elnevezése, amelyek hitelminősítése a befektetésre ajánlott kategória alá esik – tehát a minősítő intézetek szerint a kibocsátónál a fizetésképtelenség kockázata érdemben magasabb, mint az „investment grade” papíroknál. A szakmában gyakrabban használt, semlegesebb elnevezés a „high yield kötvény”, ami arra utal, hogy ezek a papírok a magasabb kockázat ellentételezéseként magasabb kamatot (kupont) kínálnak.
Bóvli kategóriába kerülhet egy induló, még bizonytalan pénzügyi múltú vállalat kötvénye, egy nehéz gazdasági helyzetben lévő, korábban jobb minősítésű cég leminősített papírja, vagy akár egy kockázatosabb feltörekvő piaci állam állampapírja is.
Hogyan működik?
A bóvli kötvények magasabb kamata a nemfizetési kockázat kompenzációja: minél nagyobb az esély arra, hogy a kibocsátó nem tudja visszafizetni az adósságát, annál nagyobb hitelfelárat kell fizetnie a piacnak ahhoz, hogy egyáltalán találjon vevőt a kötvényére. Ez a felár a biztonságosnak számító állampapírok hozamához (benchmark) képest értendő.
Gazdasági visszaesés idején a bóvli kötvények árfolyama jellemzően élesebben esik, mint a magasabb minősítésű papíroké, mert ilyenkor nő a nemfizetéstől való félelem, és a befektetők tömegesen menekülnek a biztonságosabb eszközök felé. Fellendülés idején viszont ezek a kötvények jellemzően felülteljesítik a biztonságosabb kategóriákat, mert a kockázati felár összeszűkül.
Mire figyelj?
A bóvli kötvényekbe fektető alapok (gyakran „high yield kötvényalap” néven futnak) magasabb hozampotenciált kínálnak, de érdemben nagyobb kockázattal is járnak, mint a befektetésre ajánlott kategóriájú kötvényalapok – az árfolyam-ingadozásuk inkább a részvénypiacéhoz hasonlítható válságos időszakokban. Ilyen alapba fektetés előtt érdemes tisztában lenni a saját kockázatviselő képességeddel, és megnézni az alap portfóliójának összetételét az Alapszűrőben.