Mit jelent?
Ha call opciót veszel egy részvényre, azt "biztosítod be", hogy egy előre rögzített áron – ezt hívják kötési árfolyamnak – megvásárolhasd azt a részvényt egy megadott lejáratig, függetlenül attól, hogy időközben mennyire emelkedik a piaci ára. Cserébe egy előre kifizetett díjat (opciós prémiumot) fizetsz.
Ha a részvény ára a kötési árfolyam fölé emelkedik, az opciódat érdemes lehet lehívni (élni a joggal), mert olcsóbban jutsz hozzá a részvényhez, mint a piaci ár. Ha viszont a részvény ára a kötési árfolyam alatt marad, egyszerűen hagyod lejárni az opciót – ilyenkor csak a kifizetett díjat veszíted el, nem kell megvenned a részvényt.
Példa
Tegyük fel, hogy egy részvény jelenlegi ára 10 000 forint, és veszel egy call opciót 11 000 forintos kötési árfolyammal, 3 hónapos lejárattal, 300 forintos díjért. Ha 3 hónap múlva a részvény 13 000 forintra emelkedik, élhetsz az opcióval: 11 000 forintért megveszed, ami 2 000 forint nyereséget jelent részvényenként, levonva belőle a 300 forintos díjat, marad 1 700 forint tiszta hasznod.
Ha viszont a részvény ára 9 000 forintra esik, nincs értelme lehívni az opciót – hiszen a piacon olcsóbban is megvehetnéd –, így hagyod lejárni, és a 300 forintos díjat veszíted el.
Mire figyelj?
A call opció vásárlójának maximális vesztesége a kifizetett díjra korlátozódik, míg az elméleti nyereség korlátlan lehet, ha a részvény ára erősen emelkedik. Ez vonzóvá teszi spekulációra vagy tőkeáttételes fogadásra egy áremelkedésre.
Az opciók ellentétpárja a put opció (eladási jog). Az opciókkal nemcsak vásárolni, hanem kiírni (eladni) is lehet őket – ezt teszi például a fedezett vételi opció (covered call) stratégia, ahol valaki a birtokában lévő részvényre ír ki call opciót, extra jövedelmet szerezve a díjból, cserébe lemondva a nagyobb áremelkedés hasznáról. Az opció fogalma alatt a témát bővebben is összefoglaltuk.