Mit jelent?
Az opció derivatíva: értéke egy alapul szolgáló eszköz – részvény, index, deviza, kötvény – árából származik. A határidős ügylettel ellentétben az opció jogot, nem kötelezettséget testesít meg: a vevő eldöntheti, hogy él-e a joggal, az eladó (kiíró) viszont köteles teljesíteni, ha a vevő él vele.
Két alaptípusa van. A vételi opció (call) jogot ad arra, hogy a vevő egy rögzített áron (kötési ár, strike) megvegye az alapterméket. Az eladási opció (put) jogot ad arra, hogy a vevő egy rögzített áron eladja azt. Az opció megvásárlásáért a vevő egy előre kifizetett díjat, a prémiumot fizeti ki a kiírónak – ez a maximális vesztesége, ha nem él a joggal.
Magyar befektetési alapoknál az opciók ritkábban jelennek meg direkt kereskedési eszközként, inkább a tőkevédett alapok beépített konstrukciójában vagy a fedezeti stratégiák részeként.
Hogyan működik?
Az opció értékét alapvetően négy tényező mozgatja: az alaptermék aktuális ára a kötési árhoz képest, a hátralévő futamidő, a volatilitás (mekkora elmozdulásra számít a piac) és a kamatkörnyezet. Minél nagyobb a bizonytalanság és minél hosszabb a futamidő, annál drágább a prémium – hiszen annál nagyobb az esély, hogy a jog értékessé válik.
Ha a call opció kötési ára alatt van a piaci ár lejáratkor, a vevőnek nem érdemes élnie a joggal – a legfeljebb elvesztett összeg a kifizetett prémium. Ha viszont az alaptermék ára a kötési ár fölé emelkedik, a vevő nyereséggel élhet a joggal, miközben az eladó (kiíró) kockázata elméletileg korlátlan lehet fedezetlen pozíció esetén.
A tőkevédett alapok gyakran opciókkal építik fel a hozamplafonnal ellátott konstrukciójukat: az alap tőkéjének nagy részét biztonságos kötvényekbe fekteti, a fennmaradó kis hányadból pedig opciókat vásárol, amelyek felfelé nyitott, de korlátozott hozampotenciált adnak a befektetőnek, miközben a tőke jelentős része védett marad.
Mire figyelj?
Opciós stratégiáknál a legfontosabb: a vevő oldalán a veszteség a kifizetett prémiumra korlátozódik, a kiíró (eladó) oldalán viszont – ha nincs mögötte fedezet – a veszteség elvben korlátlan lehet. Alapoknál a kezelő szinte mindig fedezett pozíciókat vesz fel, de érdemes tudni, hogy a kezelési szabályzat mit enged.
A tőkeáttétel opcióknál is jelen van: a viszonylag alacsony prémiumért cserébe aránytalanul nagy kitettséget lehet szerezni az alaptermékhez képest, ami mind felfelé, mind lefelé felnagyítja a mozgásokat.
A tőkevédett alapoknál külön figyelj a hozamplafonra: az opciós konstrukció miatt a felfelé mutató hozam gyakran korlátozott, cserébe a tőke nagy része védett – ez lényegében a biztonság ára.
Példa
Egy befektető 1 000 000 forintból vásárol vételi opciót egy hazai részvényre, amelynek aktuális árfolyama 10 000 forint. A kötési ár 11 000 forint, a lejárat három hónap, a prémium részvényenként 300 forint – vagyis a 100 000 forintból 333 darab opciót tud venni.
Ha a részvény három hónap múlva 12 500 forintra emelkedik, a befektető élhet a jogával: 11 000 forintért megveheti, és azonnal eladhatja 12 500-ért, darabonként 1 500 forint nyereséggel, amiből levonva a 300 forintos prémiumot 1 200 forint marad – 333 darabon ez összesen körülbelül 400 000 forint nyereség a 100 000 forintos befektetésen.
Ha viszont a részvény árfolyama 9 500 forinton marad, a befektetőnek nem éri meg élnie a joggal – a teljes 100 000 forintos prémium elvész, de több nem.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a vételi és eladási opció között? A vételi opció (call) jogot ad vásárlásra egy rögzített áron, az eladási opció (put) jogot ad eladásra egy rögzített áron.
Miért olcsóbb az opció, mint maga az alaptermék? Mert csak egy jogot, nem magát az eszközt vásárolod meg – a prémium ennek a jognak az ára, nem a teljes érték.
Használnak-e magyar alapok opciókat? Igen, elsősorban a tőkevédett alapok és egyes abszolút hozamú alapok stratégiájának részeként, jellemzően fedezeti vagy hozamplafonos konstrukcióban.