Mit jelent?
A zöld kötvény kibocsátója – lehet állam, önkormányzat vagy vállalat – kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvény kibocsátásából származó bevételt kizárólag meghatározott, környezeti hasznot hozó projektekre fordítja: például napelemparkok, szélerőművek, energiahatékonysági beruházások vagy tiszta közlekedési infrastruktúra finanszírozására. A kamatozás, a lejárat és a hitelkockázat szempontjából a zöld kötvény ugyanúgy működik, mint bármely más kötvény – a befektető ugyanazt a kamatot (kupont) kapja, és ugyanúgy viseli a kibocsátó nemfizetési kockázatát. A "zöld" jelző kizárólag a felhasználás céljára vonatkozik, nem a kibocsátó egészének fenntarthatóságára.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A komolyabb zöld kötvényeket egy külső, független szervezet minősíti a kibocsátás előtt: ellenőrzi, hogy a tervezett projektek valóban megfelelnek-e a nemzetközi zöld kötvény alapelveknek (Green Bond Principles). A kibocsátó ezután rendszeresen jelentést köteles adni arról, mire fordította a pénzt, és milyen mérhető környezeti hatást ért el – például hány tonna szén-dioxid-kibocsátást takarított meg. Magyar viszonylatban is egyre több zöld kötvényt bocsátanak ki, köztük magyar állampapír-jellegű konstrukciókat és vállalati kibocsátásokat is.
Mire figyelj?
A zöld minősítés nem jelent automatikusan alacsonyabb kockázatot vagy magasabb hozamot – a kötvény kockázata továbbra is a kibocsátó hitelképességétől függ. Érdemes megnézni, ki és milyen módszertan szerint minősítette "zöldnek" a kötvényt, mert a piacon vannak lazább és szigorúbb sztenderdek is. Rokon konstrukciók a társadalmi kötvény, amely társadalmi célú projekteket finanszíroz, és a fenntarthatósághoz kötött kötvény, amely nem a felhasználást, hanem a kibocsátó egészének fenntarthatósági mutatóit köti a kondíciókhoz. Zöld kötvényt tartó befektetési alapok kereséséhez az Alapszűrő használható.