Mit jelent?
Az ESG szempontrendszer három pillérre bontja a nem tisztán pénzügyi kockázatokat. A környezeti (E) pillér a klímakockázatot, a szén-dioxid-kibocsátást, a vízhasználatot és a hulladékgazdálkodást vizsgálja. A társadalmi (S) pillér a munkakörülményeket, az emberi jogokat, a beszállítói lánc etikáját és az ügyfélkapcsolatokat nézi. A vállalatirányítási (G) pillér pedig azt méri, mennyire átlátható és elszámoltatható egy cég vezetése – például van-e független igazgatósági tag, hogyan alakul a vezetői javadalmazás, vagy hogyan kezelik az összeférhetetlenséget.
Egy befektetési alap akkor számít ESG-alapnak, ha ezeket a szempontokat módszeresen beépíti a portfólió összeállításába – például kizár bizonyos iparágakat (szénbányászat, dohány), vagy kifejezetten az iparági átlagnál jobb ESG-minősítésű vállalatokat válogatja be. Az Európai Unióban ezt a besorolást a SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation, fenntarthatósági közzétételi rendelet) szabályozza, amely az alapokat kategóriákba sorolja aszerint, mennyire komolyan veszik a fenntarthatósági célt.
Hogyan működik?
A gyakorlatban egy ESG-alap kezelője többféle eszközzel dolgozhat. A kizárás (exclusion) a legegyszerűbb: bizonyos szektorokat – fegyvergyártás, hadiipar, szerencsejáték – teljesen kihagynak a befektethető univerzumból. A pozitív szűrés (best-in-class) azt jelenti, hogy egy adott iparágon belül a legjobb ESG-teljesítményű vállalatokat választják ki, még akkor is, ha maga az iparág nem "zöld". A tematikus befektetés kifejezetten egy célra fókuszál, például megújuló energiára vagy vízgazdálkodásra. Emellett sok alapkezelő aktív tulajdonosi szerepvállalást (engagement) is folytat: közgyűléseken szavaz, párbeszédet folytat a menedzsmenttel a fenntarthatósági célok javításáért.
Az alapok kötelező dokumentumában, a KID-ben (kiemelt befektetői információk) fel kell tüntetni, ha az alap az SFDR 8. cikk (fenntarthatósági jellemzőket előmozdító) vagy 9. cikk (kifejezett fenntarthatósági célú) szerint van besorolva – ezek jelzik, milyen mértékben épül be az ESG a stratégiába. A besorolási szabályok időről időre finomodnak, ezért a pontos kategóriákat mindig az adott alap aktuális dokumentumaiban érdemes ellenőrizni.
Mire figyelj?
A legnagyobb buktató a greenwashing: amikor egy alap a marketingjében fenntarthatóként tünteti fel magát, de a portfóliója valójában alig különbözik egy hagyományos alapétól. Az SFDR besorolás segít szűrni, de nem csodaszer – érdemes a KID-ben és a részletes portfólió-összetételben is megnézni, milyen kizárási vagy szűrési szabályokat alkalmaz ténylegesen az alap.
Az ESG-szempontok beépítése gyakran szűkíti a befektethető univerzumot, ami két irányba hathat: rövid távon kimaradhat egyes ciklusokból (például ha épp az olaj- és gázszektor teljesít jól), hosszabb távon viszont csökkentheti bizonyos szabályozási és reputációs kockázatokat. Az ESG-minősítők (különböző adatszolgáltatók) módszertana sem egységes – ugyanaz a vállalat más-más pontszámot kaphat két különböző minősítőnél, ami megnehezíti az összehasonlítást. Végül az ESG-alapok költségszerkezete (alapkezelési díj, TER) nem feltétlenül alacsonyabb, mint a hagyományos alapoké – ezt mindig érdemes külön ellenőrizni.
Példa
Tegyük fel, hogy két hasonló méretű, hazai forgalmazású részvényalap közül választasz. Az A alap hagyományos, globális részvényindexet követ, TER-je 0,8%. A B alap ESG-szűrésű, kizárja a fosszilis energiát és a dohányipart, és az SFDR 8. cikk szerint van besorolva, TER-je 1,1%. Ha 2 millió forintot fektetsz be mindkettőbe egy évre, és mindkettő 8%-os bruttó hozamot ér el, az A alapnál a nettó hozam nagyjából 144 ezer forint, a B alapnál a magasabb költség miatt kicsit kevesebb, körülbelül 138 ezer forint marad a zsebedben – feltéve, hogy a hozamkülönbség csak a költségből fakad, nem a portfólió-összetétel eltéréséből. Az ESG-szempont tehát nem automatikusan jelent alacsonyabb vagy magasabb hozamot, de a döntésnél a plusz költséget és a szűkebb befektetési univerzumot is érdemes mérlegelni, nem csak a "zöld" címkét.
Gyakori kérdések
Minden ESG-alap egyformán szigorú? Nem – az SFDR 8. és 9. cikk szerinti besorolás, valamint a konkrét kizárási és szűrési szabályok alapkezelőnként jelentősen eltérnek, ezért a KID-et érdemes elolvasni.
Az ESG-alapok hozama gyengébb, mint a hagyományos alapoké? Nincs erre egyértelmű, mindig érvényes szabály – piaci ciklusonként változó, hogy a fenntarthatósági szűrés javítja vagy rontja-e a relatív teljesítményt.
Hol találok hazai ESG-alapokat? Az Alapszűrőben rákereshetsz a fenntarthatósági besorolásra és összevetheted a költségeket is a Díj-műhelyben.