Mit jelent?
A társadalmi kötvény kibocsátója vállalja, hogy a bevételt kizárólag olyan projektekre költi, amelyek konkrét társadalmi problémát céloznak meg vagy sérülékeny csoportokat támogatnak: például megfizethető lakhatás építése, egészségügyi ellátás bővítése, oktatási infrastruktúra fejlesztése vagy foglalkoztatást segítő programok finanszírozása. A kötvény pénzügyi jellemzői – kamat, futamidő, hitelkockázat – ugyanúgy alakulnak, mint egy hagyományos kötvénynél; a "társadalmi" jelző itt is a felhasználás céljára vonatkozik, nem a kibocsátó teljes tevékenységére.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A társadalmi kötvények kibocsátásakor a kibocsátó – tipikusan állam, fejlesztési bank vagy nagyvállalat – előre meghatározza, mely projektkategóriák jogosultak a finanszírozásra, és vállalja, hogy évente jelentést ad a felhasználásról és az elért társadalmi hatásról, például hány embernek jutott lakhatás vagy egészségügyi ellátás a programból. Ezt a folyamatot gyakran független szervezet is ellenőrzi, hasonlóan a zöld kötvényekhez.
Mire figyelj?
Mint a zöld kötvényeknél, itt is érdemes megnézni, milyen módszertan és külső ellenőrzés áll a "társadalmi" minősítés mögött, mert a piaci gyakorlat nem egységes. A kötvény kockázata továbbra is a kibocsátó fizetőképességétől függ, a társadalmi célzás önmagában nem csökkenti a hitelkockázatot. Rokon konstrukció a fenntarthatósághoz kötött kötvény, amely nem a felhasználást, hanem a kibocsátó egészének teljesítménymutatóit köti a kötvény feltételeihez. Ilyen kötvényeket tartó alapok kereséséhez az Alapszűrő használható.