Mit jelent?
A hagyományos kötvénynél a kibocsátó évente vagy félévente kupont - vagyis kamatot - fizet a befektetőnek, majd a futamidő végén a névértéket is visszafizeti. A zérókupon kötvénynél ez másképp működik: nincs időszakos kamatfizetés, a papírt eleve a névértéke alatt, diszkontáron bocsátják ki vagy adják el.
Például egy 100 000 forint névértékű, 3 éves zérókupon kötvényt megvehetsz 85 000 forintért. Három év múlva a kibocsátó 100 000 forintot fizet vissza. A nyereséged - a 15 000 forintos különbség - így nem kamat formájában, hanem árfolyamnyereségként jelentkezik. A legismertebb hazai példa erre a diszkontkincstárjegy, amelyet az Államadósság Kezelő Központ bocsát ki rövid, jellemzően éven belüli futamidőre.
Miért fontos?
A zérókupon kötvény azért hasznos eszköz, mert kiszámítható, egyösszegű pénzáramlást ad egy előre ismert időpontban - nincs vele teendőd a futamidő alatt, nem kell újra befektetned az időközi kamatokat. Ez különösen kényelmes, ha egy konkrét jövőbeli kiadásra (például egy gyermek felsőoktatási költségeire) szeretnél félretenni, mert pontosan tudod, mennyi pénzed lesz egy adott napon.
Árfolyam-érzékenysége viszont jellemzően nagyobb, mint egy hasonló futamidejű kupont fizető kötvényé, mert az egész hozam egyetlen jövőbeli kifizetésre koncentrálódik - ezt a hatást a duráció fogalma írja le pontosabban.
Példa
Tegyük fel, hogy egy 2 éves zérókupon kötvényt 90 000 forintért veszel meg, névértéke 100 000 forint. A hozamod a futamidő alatt összesen 10 000 forint, ami körülbelül évi 5,4 százalékos hozamnak felel meg (mivel a kamat kamatozik, nem egyszerűen 5 százalék x 2 év). Ha a piaci kamatszint a futamidő alatt megemelkedik, és el akarod adni a kötvényt lejárat előtt, az árfolyama érzékenyebben csökkenhet, mint egy kupont fizető társáé - ezért is fontos a kamatláb-kockázat mérlegelése vásárlás előtt.