Mit jelent?
A diszkontkincstárjegy olyan rövid lejáratú állampapír, amelynek nincs külön kamatfizetése — ehelyett a befektető a névértéknél alacsonyabb áron, "diszkontáltan" veszi meg a papírt, majd lejáratkor a teljes névértéket kapja vissza. A vételár és a névérték közötti különbség adja a befektető hozamát, ezért ezt a fajta konstrukciót zérókupon-kötvénynek is nevezik. A DKJ futamidője jellemzően 3, 6 vagy 12 hónap, és rendszeres, gyakran heti aukciókon bocsátja ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), elsősorban bankoknak és intézményi befektetőknek, de lakossági forgalmazókon keresztül magánszemélyek is hozzájuthatnak.
Hogyan működik?
Egy példa: ha egy 3 hónapos, 100.000 forint névértékű DKJ-t 98.000 forintért veszel meg, három hónap múlva 100.000 forintot kapsz vissza — a 2.000 forintos különbség a hozamod. Mivel a DKJ nagyon rövid lejáratú, kamatkockázata alacsony: az árfolyama kevéssé mozog a piaci kamatváltozásokra, így viszonylag biztonságos, likvid eszköznek számít. A DKJ hozama emellett fontos viszonyítási pont (benchmark) a rövid lejáratú forintkamatok piacán — sok más pénzügyi termék, például a BMÁP kamata is ehhez a hozamhoz igazodik.
Mire figyelj?
A DKJ önmagában alacsony kockázatú, de rövid futamideje miatt a befektetőnek gyakran kell újra befektetnie a lejáró tőkét, ami kamatingadozás esetén hozamkockázatot jelenthet. Lakossági forgalmazóknál a papír elérhetősége és kondíciói eltérhetnek az intézményi aukciós piacétól, ezért érdemes mindig az aktuális kínálatot és díjakat megnézni vásárlás előtt.