Mit jelent?
Ha egyetlen összeget fektetsz be egyszer, és egyszer veszed ki, egy egyszerű hozamszámítás is elég. De a legtöbb ember nem így fektet be: havonta tesz félre egy összeget, időnként pluszban befizet, néha kivesz belőle. Ilyenkor a hagyományos, egyszerű hozamszámítás pontatlan képet ad.
Az XIRR ezt a problémát oldja meg: minden egyes be- és kifizetés dátumát és összegét figyelembe véve számol ki egy éves hozamszázalékot, ami mellett az összes pénzáramlás "kijönne" nulla nettó jelenértékre. Ez a belső megtérülési ráta (IRR) egyik változata, csak az XIRR pontos naptári dátumokkal dolgozik, nem feltételezi, hogy a pénzáramlások egyenlő időközönként érkeznek.
Példa
Tegyük fel, hogy január 1-jén befizetsz 1 millió forintot egy befektetési alapba, április 1-jén még 500 ezret hozzáteszel, majd december 31-én az egész portfóliód 1,7 millió forintot ér. Az XIRR pontosan ezekre a dátumokra és összegekre lebontva számolja ki, mekkora éves hozamnak felel meg ez a mozgás – figyelembe véve, hogy az április 1-jei befizetésnek kevesebb ideje volt "dolgozni", mint a januárinak.
Ez sokkal reálisabb képet ad, mint ha egyszerűen csak a záró és nyitó egyenleget hasonlítanád össze.
Miért fontos?
Az XIRR különösen hasznos, ha rendszeresen fektetsz be – például havi megtakarítási tervben, rendszeres összegű befektetéssel –, mert megmutatja a te személyes, tényleges hozamodat, ami eltérhet az alap saját, hivatalosan közölt hozamától.
Fontos különbség: az alap saját teljesítményét jellemzően időben súlyozott hozammal (TWR) mérik, ami kiszűri a be- és kifizetések időzítésének hatását, és tisztán a kezelő teljesítményét mutatja. Az XIRR ezzel szemben "pénzsúlyozott" – azt mutatja meg, neked, a te befizetéseid időzítésével mekkora hozamod lett. A kettő gyakran eltér egymástól, és mindkettő más kérdésre válaszol.