Mit jelent?
A határidős ügylet alapesetben egy eszköz jövőbeli adásvételéről szóló, tőzsdén szabványosított szerződés. Tőzsdeindex esetén az "eszköz" maga az index, amelyet fizikailag nem lehet leszállítani — így ezek a szerződések mindig készpénzes elszámolásúak: lejáratkor (vagy a pozíció zárásakor) a nyereséget vagy veszteséget a kötési árfolyam és az aktuális indexszint különbsége alapján számolják el.
A BUX index határidős ügylete lehetőséget ad arra, hogy valaki a teljes hazai tőzsde mozgására fogadjon anélkül, hogy az összes alkotó részvényt egyenként meg kellene vásárolnia. Nemzetközi piacokon hasonló logika alapján léteznek határidős ügyletek pl. amerikai vagy német indexekre is.
Hogyan használják?
Kétféle fő célra alkalmazzák. Egyrészt spekulációra: aki arra számít, hogy a piac egésze emelkedik vagy esik, tőkeáttétellel, viszonylag kis tőkével vehet fel nagy névértékű pozíciót — ez jelentősen felnagyítja mind a nyereség, mind a veszteség esélyét. Másrészt fedezésre (hedge): egy nagy részvényportfóliót kezelő alapkezelő index-határidővel tudja átmenetileg csökkenteni a piaci kockázatát anélkül, hogy a mögöttes részvényeket eladná, elkerülve ezzel a tranzakciós költséget és az esetleges adóvonzatot.
Magyarországon a BÉT-en (Budapesti Értéktőzsdén) kereskedhető BUX-határidő a leggyakoribb hazai példa, bár a forgalma nemzetközi összehasonlításban szerény.
Mire figyelj?
A tőzsdeindex-határidős ügyletek jellemzően magas tőkeáttétellel működnek, ezért kis árfolyammozgás is nagy nyereséget vagy veszteséget okozhat — a teljes befizetett letét elvesztése reális kockázat, és bizonyos esetekben azon felüli veszteség (utólagos margin hívás) is előfordulhat. Emiatt ez a termékkör elsősorban tapasztalt, a kockázatokat jól ismerő befektetőknek való, nem kezdőknek szánt eszköz.