Mit jelent?
A BUX index a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos, legrégebb óta számított és legszélesebb körben figyelt teljesítménymutatója. Nem egyetlen részvény árfolyamát jelenti, hanem a legnagyobb forgalmú és legnagyobb piaci értékű, tőzsdén jegyzett magyar cégek — jellemzően a nagybankok, olajipari, gyógyszeripari és energetikai vállalatok — árfolyamváltozásából számított összesített mutatót. Az index tagjait és azok súlyát a BÉT rendszeresen felülvizsgálja, hogy a BUX valóban a piac aktuális állapotát tükrözze.
A BUX egy úgynevezett kapitalizáció-súlyozott index: a nagyobb piaci értékű cégek nagyobb súllyal számítanak bele az index mozgásába, mint a kisebbek. Ez azt jelenti, hogy a néhány legnagyobb, úgynevezett "blue chip" — vagyis kiemelkedő megbízhatóságú és méretű — vállalat árfolyammozgása aránytalanul nagy hatással van a teljes index alakulására, még akkor is, ha a tőzsdén jegyzett kisebb cégek száma jóval nagyobb.
Hogyan működik?
A BUX értékét folyamatosan, kereskedési napokon élőben számítják a bennfoglalt részvények aktuális árfolyama alapján. Ha a benne szereplő nagybankok vagy az olajipari nagyvállalat részvényei emelkednek, a BUX is emelkedik, még akkor is, ha közben más, kisebb súlyú tőzsdei papír éppen esik — az index a súlyozott átlagot mutatja, nem az egyes cégek egyenkénti sorsát.
A BUX gyakorlati jelentősége messze túlmutat azon, hogy a híradóban megjelenik: számos indexkövető alap és tőzsdén kereskedett alap (ETF) kifejezetten arra épül, hogy a BUX összetételét és súlyozását lemásolva próbálja meg minél pontosabban leképezni az index teljesítményét. Aki ilyen alapba fektet, gyakorlatilag a teljes hazai nagyvállalati tőzsdei piacot veszi meg egyetlen termékben, ahelyett hogy egyenként válogatna a részvények közül.
Mire figyelj?
Fontos tudni, hogy a BUX koncentrált index: viszonylag kevés, néhány tucat cégből áll, és ezen belül is a legnagyobb néhány vállalat dominálja a súlyozást. Ez azt jelenti, hogy a BUX teljesítménye erősen függ néhány kulcsszektor — jellemzően a bank- és energiaszektor — sorsától, és kevésbé tükrözi a teljes magyar gazdaság szerkezetét, mint egy szélesebb, nemzetközi index.
Ha BUX-követő alapba fektetsz, érdemes az Alapszűrőben és a Díj-műhelyben megnézni, mekkora a teljes költséghányad (TER) — az index önmagában ingyen "létezik", de a rá épülő alap kezelése, a portfólió folyamatos igazítása és a forgalmazás díjjal jár, ami a hosszú távú hozamodból von le. Azt is érdemes tudatosítani, hogy a BUX árfolyamindex — vagyis alapesetben nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat —, míg egyes hozam- vagy teljesítményindex-változatok az osztalékokat is beleszámítják; ha alapokat hasonlítasz össze, mindig nézd meg, melyik változathoz mérik a teljesítményt.
Példa
Tegyük fel, hogy a BUX indexet leegyszerűsítve három nagy cég alkotja: egy bank 50 százalékos, egy olajipari vállalat 30 százalékos, egy gyógyszeripari cég pedig 20 százalékos súllyal. Ha egy adott napon a bank részvénye 4 százalékot emelkedik, az olajipari cég változatlan marad, a gyógyszeripari cég pedig 2 százalékot esik, a BUX hozzávetőleges elmozdulása: (0,5 × 4%) + (0,3 × 0%) + (0,2 × −2%) = 2% − 0,4% = 1,6 százalék körüli emelkedés. Látható, hogy bár két cégből három lényegében nem, vagy negatívan teljesített, a nagy súlyú bankrészvény önmagában felfelé húzta a teljes indexet — ez mutatja meg, miért nem mindegy egy súlyozott indexnél, melyik komponens mozdul el, és mekkora súllyal.
Gyakori kérdések
A BUX csak magyar cégeket tartalmaz? Igen, a BUX kizárólag a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett magyar vállalatokból áll, ezért a nemzetközi diverzifikációt — vagyis a kockázat földrajzi szórását — önmagában nem biztosítja.
Ha a BUX emelkedik, minden magyar részvényalap emelkedik? Nem feltétlenül — sok hazai részvényalap nem tisztán a BUX-ot követi, hanem aktívan válogat a papírok közül, vagy más, nemzetközi kitettséget is tart, így a teljesítménye eltérhet a BUX mozgásától.