Szótár / Befektetési alapok
Befektetési alapok

Indexkövető alap

Más néven: passzív alap

Az indexkövető alap (más néven passzív alap) nem próbál kitalálni, melyik részvény vagy kötvény lesz jó vétel — egyszerűen lemásolja egy adott index összetételét, például a BUX-ét vagy egy nemzetközi részvényindexét. A cél nem a piac felülmúlása, hanem az, hogy a lehető legkisebb eltéréssel kövesse a piac átlagos teljesítményét, alacsony költség mellett.

Mit jelent?

Egy referenciaindex egy meghatározott szabály szerint összeállított kosár — például a legnagyobb magyar tőzsdei cégek részvényeiből álló BUX-index, vagy egy nemzetközi, több száz vállalatot tartalmazó globális index. Az indexkövető alap ezt a kosarat próbálja meg a lehető legpontosabban leképezni a portfóliójában — ha az index 10 százalékban tartalmaz egy adott vállalatot, az alap is nagyjából ennyit tart belőle.

Ez szöges ellentétben áll az aktív kezeléssel, ahol a portfóliókezelő saját elemzés alapján válogatja az eszközöket, abban bízva, hogy felül tudja múlni a piaci átlagot.

Az indexkövető alapok lehetnek hagyományos, nyíltvégű befektetési alapok, vagy megjelenhetnek ETF formájában is, amelyet a tőzsdén kereskednek.

Hogyan működik?

Az alapkezelő nem elemzi egyesével a vállalatokat, hanem egy algoritmus vagy módszertan alapján veszi meg és tartja azokat az eszközöket, amelyek az adott indexet alkotják, olyan arányban, ahogy azok az indexben szerepelnek. Amikor az index összetétele változik — mert egy céget kivezetnek, egy másikat bevezetnek, vagy megváltoznak a súlyok —, az alap is igazítja a portfólióját, hogy kövesse a változást.

Ez a folyamat nagyrészt automatizálható, ezért az indexkövető alapok működtetése kevesebb emberi munkát és elemzést igényel, mint egy aktívan kezelt alapé — ez az egyik fő oka annak, hogy jellemzően alacsonyabb az alapkezelési díjuk és a teljes költséghányaduk (TER).

A tökéletes indexkövetés a gyakorlatban ritkán valósul meg pontosan: a tranzakciós költségek, az esetleges készpénztartás vagy az index frissítésének időzítése miatt kis eltérés — úgynevezett követési hiba (tracking error) — mindig keletkezik az alap és az index teljesítménye között.

Mire figyelj?

A legfontosabb kérdés: melyik indexet követi az alap, és az milyen piacot fed le? Egy szűk, koncentrált index — például csak egy iparágra vagy egy kis piacra fókuszáló — kevésbé diverzifikált, mint egy széles, sok szektort és országot átfogó index.

Érdemes megnézni a követési hibát: minél kisebb az eltérés az alap és az index teljesítménye között, annál pontosabban végzi a dolgát az alapkezelő. Ez a tényező mellett a teljes költséghányad is számít, mert az indexkövető alapok piacán is jelentős szórás lehet két, ugyanazt az indexet követő alap díjai között — érdemes összevetni a Díj-műhelyben.

Fontos, hogy az indexkövetés nem jelent kockázatmentességet: ha az index esik, az alap is esik, egy az egyben, hiszen a célja pontosan az, hogy kövesse a piacot, ne védje ki annak eséseit. Az indexkövető alap tehát nem jelent automatikus biztonságot, csak alacsony költségű, átlátható piaci kitettséget.

Érdemes tisztázni azt is, hogy az alap fizikailag megvásárolja-e az index elemeit, vagy szintetikus módszerrel — például derivatívák segítségével — replikálja a hozamot; ez befolyásolhatja az alap kockázati profilját.

Példa

Zsófi egy indexkövető alapba fektet 1 millió forintot, amely egy széles nemzetközi részvényindexet másol. Az alap teljes költséghányada évi 0,3 százalék. Ugyanabban az évben egy hasonló, de aktívan kezelt részvényalap 1,8 százalékos költséghányaddal dolgozik, és a portfóliókezelője megpróbálja felülteljesíteni a piacot.

Ha mindkét alap végül nagyjából ugyanazt a bruttó, piaci hozamot éri el egy adott évben, Zsófi indexkövető alapja a jóval alacsonyabb költség miatt magasabb nettó hozamot ad neki, mint az aktívan kezelt alap — hiszen az aktív alapnak először a saját, magasabb díjait kell kitermelnie ahhoz, hogy egyáltalán a piaci átlag szintjére érjen.

Gyakori kérdések

Az indexkövető alap mindig olcsóbb, mint az aktívan kezelt? Jellemzően igen, de nem automatikus — mindig érdemes megnézni a konkrét alap tényleges költséghányadát, mert lehetnek drágább indexkövető alapok is.

Miért nem próbál egy indexkövető alap felülteljesíteni? Mert a stratégiája szándékosan lemond a piac „kitrükközéséről”, és helyette az alacsony költséget és az átláthatóságot részesíti előnyben.

ETF vagy hagyományos indexkövető alap a jobb választás? Ez a hozzáférhető platformtól, a kereskedési szokásaidtól és a költségektől függ — az ETF tőzsdei kereskedést igényel, a hagyományos indexkövető alap napi egy áron, forgalmazón keresztül elérhető.

Nézd meg a számokon

BUX-követő alapok díjszórása — Díj-műhely

Kapcsolódó fogalmak