Mit jelent?
Az ETF egy befektetési alap egyik formája, amelynek különlegessége a kereskedés módja. A hagyományos, nyíltvégű alapokkal ellentétben — ahol napi egy árfolyamon (a napi NAV-on) lehet venni-eladni — az ETF-eket a tőzsdén jegyzik, így a nap folyamán folyamatosan változó áron, bármikor adhatók-vehetők, amíg a tőzsde nyitva tart.
A legtöbb ETF egy adott referenciaindexet követ — ezért gyakran indexkövető alapnak is nevezik, bár a kettő nem teljesen ugyanaz: indexkövető stratégia hagyományos, tőzsdén nem jegyzett alapként is működhet, az ETF pedig elméletileg lehet aktívan kezelt is, csak ez ritkább.
Az ETF-ek jellemzően alacsony teljes költséghányaddal (TER) működnek, mert a legtöbb csak egy indexet másol, nem próbál azt felülteljesíteni — ez az egyik fő oka a népszerűségüknek.
Hogyan működik?
Amikor egy ETF-et veszel, valójában egy tőzsdén jegyzett értékpapírt veszel, amely mögött egy portfólió áll — mondjuk 500 amerikai nagyvállalat részvénye, ha egy amerikai BUX-index-hez hasonló, széles piaci indexet követő ETF-ről van szó. Az ETF árfolyama a nap közben folyamatosan mozog, a keresletet és kínálatot, valamint a mögöttes eszközök értékét tükrözve.
A háttérben úgynevezett piaci árjegyzők (market makerek) gondoskodnak arról, hogy az ETF árfolyama ne szakadjon el jelentősen a mögöttes portfólió tényleges értékétől — ha eltérés keletkezik, ők arbitrázzsal (a különbség kihasználásával) korrigálják azt.
Magyar befektető szempontjából az ETF-ek eléréséhez jellemzően egy forgalmazón vagy online brókeren keresztül tudsz hozzáférni, amely lehetővé teszi a külföldi tőzsdéken jegyzett ETF-ek elérését is — ezért a devizakockázat is gyakran szóba kerül, ha nem forintban denominált ETF-et választasz.
Mire figyelj?
A kereskedési költségek máshogy jelentkeznek, mint egy hagyományos alapnál: az ETF-nél nincs belépési vagy kilépési költség a szó klasszikus értelmében, de van vételi-eladási árrés (spread) és jellemzően tranzakciós jutalék, amit a brókered számol fel minden kereskedésnél. Ha gyakran kereskedsz, ez összeadódhat.
Érdemes tudni, hogy sok ETF nem forintban van denominálva, hanem euróban vagy dollárban — ez devizakockázatot jelent: az árfolyam mozgása mellett a forint és a devizanem közötti átváltás is befolyásolja a hozamodat.
Az ETF-ek adózása is eltérhet a hazai befektetési jegyekétől attól függően, hol van bejegyezve az alap, és milyen számlán tartod — érdemes ezt előre tisztázni a forgalmazóval vagy brókerrel, mielőtt vásárolsz.
Végül figyelj a likviditásra: a nagy, népszerű indexeket követő ETF-ek jellemzően könnyen, szűk árréssel kereskedhetők, de a kisebb, niche piacokra fókuszáló ETF-eknél előfordulhat, hogy nehezebb jó áron kötni. A hagyományos alapok költségeivel való összevetéshez érdemes megnézni a Díj-műhelyt.
Példa
Dávid vesz 500 ezer forintnyi ETF-et, amely egy nemzetközi részvényindexet követ. Az ETF éves teljes költséghányada mindössze 0,2 százalék — jóval alacsonyabb, mint egy hasonló, aktívan kezelt hagyományos részvényalapé, amely 1,5-2 százalék körül is lehet.
Ha mindkét befektetés 10 éven át évi 7 százalékos bruttó hozamot termel, az alacsonyabb költséghányad miatt Dávid ETF-je a futamidő végén érezhetően több nettó hozamot hoz, mint az azonos bruttó teljesítményű, de drágább hagyományos alap — a különbséget hosszú távon a költséghányad hatása okozza, ami kamatos kamatszerűen halmozódik.
Gyakori kérdések
Az ETF mindig indexkövető? A többség igen, de léteznek aktívan kezelt ETF-ek is, amelyek megpróbálják felülmúlni a piacot — ezeknél a költséghányad jellemzően magasabb.
Kell hozzá külön számla? Jellemzően egy értékpapír- vagy brókerszámla, amely lehetővé teszi a tőzsdei kereskedést — nem minden hazai befektetési alap forgalmazó kínálja ezt.
Mi a különbség az ETF és a hagyományos indexkövető alap között? Elsősorban a kereskedés módja: az ETF a nap közben, tőzsdei árfolyamon; a hagyományos alap napi egy, a NAV alapján megállapított áron kereskedhető.