Mit jelent?
A törzsrészvény (angolul common stock) a részvénytársaság alaptőkéjét megtestesítő, legelterjedtebb értékpapírfajta. Aki törzsrészvényt vesz, tulajdonrészt szerez a cégben: jogosulttá válik szavazati jogra a közgyűlésen, és részesedhet a nyereségből, ha a cég osztalékot fizet. A törzsrészvény ellentéte az elsőbbségi részvény, amely cserébe a szavazati jog egy részéért vagy egészéért stabilabb, elsőbbséget élvező osztalékot ígér.
A törzsrészvényes nem kap fix hozamígéretet: a befektetés sikere a cég teljesítményén múlik. Ha a vállalat jól teljesít, az árfolyam emelkedhet és az osztalék is nőhet – de rosszabb esetben mindkettő elmaradhat, sőt a részvény értéke nullára is csökkenhet.
Miért fontos?
A törzsrészvényesek a tulajdonosi lánc végén állnak. Csőd vagy felszámolás esetén előbb a hitelezőket, majd az elsőbbségi részvényeseket fizetik ki, és csak a maradékon osztoznak a törzsrészvényesek – ez az úgynevezett maradékigény (residual claim). Cserébe övék a korlátlan felfelé mutató potenciál: ha a cég sikeres, a törzsrészvény értéke elméletileg korlátlanul nőhet, míg az elsőbbségi részvényeké jellemzően kötöttebb pályán mozog.
A törzsrészvény tehát magasabb kockázatot és magasabb várható hozamot kínál, mint a legtöbb más értékpapírtípus. Ez az oka annak, hogy a hosszú távú megtakarítási portfóliók gerincét jellemzően törzsrészvények (vagy az ezekbe fektető befektetési alapok) adják.
Mire figyelj?
Amikor egy magyar vagy nemzetközi tőzsdei papírt (például banki vagy energetikai céget) nézel, alapesetben törzsrészvényt látsz – az elsőbbségi részvény ritkább, és a tőzsdei kereskedésben külön jegyzik. Fontos, hogy a szavazati jog gyakorlása nem kötelező: sok kisbefektető nem vesz részt a közgyűlésen, de a jog elvben mindenkit megillet a birtokolt darabszám arányában.
Ha nem szeretnél egyedi részvényeket válogatni, részvényalapokon keresztül is szerezhetsz kitettséget törzsrészvényekre – ezekben az alapkezelő végzi a kiválasztást és a súlyozást.