Mit jelent?
A közgyűlés a részvénytársaság legfelsőbb döntéshozó szerve, ahol a törzsrészvényt birtokló tulajdonosok gyakorolják a szavazati jogukat. A magyar társasági jog szerint a cégeknek legalább évente egyszer, az éves beszámoló elfogadásához kötődően rendes közgyűlést kell tartaniuk; ezen felül rendkívüli közgyűlést is összehívhatnak fontosabb, halasztást nem tűrő ügyekben.
A közgyűlésen a részvényesek szavazatukkal döntenek – többek között – a vezető tisztségviselők (igazgatóság, felügyelőbizottság) megválasztásáról, az előző évi gazdálkodás elfogadásáról, az osztalék mértékéről, illetve alapvető szerkezeti kérdésekről, mint a tőkeemelés vagy az alapszabály módosítása.
Hogyan működik?
Minden részvényes annyi szavazattal rendelkezik, ahány szavazatra jogosító részvényt birtokol – a törzsrészvények általában egy szavazatot érnek darabonként. A kisbefektetők jellemzően nem utaznak el személyesen a közgyűlésre; helyette meghatalmazott képviselőt (proxy) bízhatnak meg, vagy a közvetítő bankjukon, brókerükön keresztül adhatják le szavazatukat elektronikusan.
Tőzsdei cégeknél a közgyűlés időpontját, napirendjét és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat előre nyilvánosságra kell hozni, hogy minden részvényes felkészülhessen és élhessen a jogaival.
Miért fontos?
A közgyűlés a vállalatirányítás (corporate governance) egyik alappillére: ez az a mechanizmus, amellyel a tulajdonosok számon kérhetik a menedzsmentet. Aki befektetési alapon keresztül fektet be, közvetetten szintén érintett: az alapkezelő – az alap befektetőinek nevében – gyakorolhatja a szavazati jogot az alap portfóliójában szereplő cégeknél. Érdemes tudni, hogy egy alap befektetési politikája néha kitér arra is, hogyan viszonyul ehhez a felelősséghez.