Mit jelent?
A szavazati jog azt a jogosultságot jelenti, hogy a részvényes a közgyűlésen a birtokolt részvényei arányában szavazhat a társaságot érintő kérdésekben. A törzsrészvény jellemzően teljes, egy részvény – egy szavazat elven működő jogot biztosít, míg az elsőbbségi részvények gyakran korlátozott vagy egyáltalán nincs szavazati joggal járnak – cserébe stabilabb osztalékelsőbbséget kapnak.
Előfordulnak úgynevezett többszörös szavazati jogú (dual-class) részvényszerkezetek is, amelyeknél egyes részvényosztályok (jellemzően az alapítóké) egy darabhoz több szavazatot rendelnek. Ez lehetővé teszi, hogy az alapítók megtartsák az irányítást akkor is, ha tulajdoni hányaduk a tőzsdére lépés után felhígul.
Hogyan működik?
A szavazatok száma alapesetben a részvények darabszámával egyezik meg. Ha egy befektető a cég 1 százalékát birtokolja törzsrészvényben, jellemzően a szavazatok 1 százalékával rendelkezik. A gyakorlatban a legtöbb kisbefektető nem gyakorolja személyesen a jogot, hanem meghatalmazottra (proxy) bízza, vagy egyszerűen nem szavaz – ezért a nagy intézményi befektetők (nyugdíjalapok, befektetési alapok) aránytalanul nagy súlyt kapnak a tényleges döntésekben.
Miért fontos?
A szavazati jog mértéke befolyásolhatja a részvény értékét is: két egyébként azonos gazdasági jogokkal rendelkező részvényosztály közül gyakran az kap magasabb árat, amelyikhez erősebb szavazati jog tartozik. Befektetőként érdemes tudni, hogy melyik részvényosztályt veszed – különösen olyan cégeknél, ahol az alapítók dual-class struktúrával tartják meg az irányítást a nyilvános tőzsdei jelenlét mellett is.