Mit jelent?
A vállalatok kétféle fő részvénytípust bocsáthatnak ki: törzsrészvényt és elsőbbségi részvényt. A törzsrészvényesek teljes szavazati joggal rendelkeznek a közgyűlésen, de az osztalékfizetés és a felszámolás esetén az utolsók között kapnak kifizetést. Az elsőbbségi részvényesek ezzel szemben előbb jutnak osztalékhoz – gyakran előre meghatározott, fix mértékű osztalékkal –, és felszámolás esetén is előrébb állnak a sorban, mielőtt a törzsrészvényesekhez kerülne a maradék vagyon.
Cserébe az elsőbbségi részvényesek jellemzően korlátozott szavazati joggal rendelkeznek, vagy egyáltalán nincs beleszólásuk a cég irányításába. Ez a kombináció – elsőbbség a pénzügyi kifizetésekben, lemondás a döntési jogról – a kötvények és a törzsrészvények közötti hibrid jellegű befektetést eredményez.
Mire figyelj?
Magyarországon az elsőbbségi részvények viszonylag ritkák a tőzsdén jegyzett vállalatoknál, gyakoribbak inkább zártkörű társaságoknál vagy speciális tulajdonosi konstrukciókban, például amikor egy alapító meg akarja tartani az irányítást, miközben új tőkét von be. Nemzetközi piacokon, különösen az Egyesült Államokban, elterjedtebbek, gyakran fix vagy változó kamatozású, kötvényszerű jellemzőkkel.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem minden elsőbbségi részvény egyforma – a konkrét feltételeket (osztalék mértéke, halmozódik-e a kifizetés, van-e visszaváltási jog, átváltható-e törzsrészvényre) mindig az adott kibocsátás dokumentációja rögzíti. A befektető szempontjából az elsőbbségi részvény kockázata jellemzően a kötvény és a törzsrészvény között helyezkedik el: kiszámíthatóbb pénzáramlást kínál, mint a törzsrészvény, de nagyobb kockázatot hordoz, mint egy kötvény, mert az osztalékfizetés – szemben a kötvénykamattal – nem garantált jogilag kikényszeríthető kötelezettség.