Mit jelent?
A TKM azt mutatja meg, hogy egy adott futamidő (jellemzően 10, 15 vagy 20 év) alatt a termék éves szinten átlagosan mekkora hozamlevonást okoz a befektetőnek a díjak, jutalékok és egyéb költségek miatt. Ha egy termék TKM-je például 3%, az azt jelenti, hogy a mögöttes eszközök hozamából évente átlagosan 3 százalékpontot visznek el a költségek – a befektető ténylegesen csak az efölötti hozamot érzékeli a megtakarításán.
A mutatót a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) egységes módszertan szerint számoltatja a biztosítókkal, pontosan azért, hogy a fogyasztók összehasonlíthassák a különböző unit-linked és nyugdíjbiztosítási termékeket – hasonlóan ahhoz, ahogy a hitelek THM-je (teljes hiteldíj mutató) teszi összemérhetővé a kölcsönöket. A TKM tartalmazza a kezdeti költségeket, a folyamatos díjlevonásokat, az alapkezelési díjakat és a biztosítási kockázati díjakat is – gyakorlatilag mindent, ami csökkenti a végső hozamot.
Miért fontos?
A TKM azért hasznos, mert a biztosítási termékek költségstruktúrája gyakran átláthatatlan: van kezdeti költséglevonás, van folyamatos díj, van vagyonkezelési díj az egyes eszközalapokon, és ezek összeadva jelentősen csökkenthetik a hozamot. Egy magas TKM-jű termék akkor is veszíthet egy alacsonyabb TKM-jű, de hasonló befektetési politikájú termékkel szemben, ha a mögöttes eszközalapok hozama azonos.
Fontos tudni, hogy a TKM futamidőnként eltér – ugyanaz a termék rövidebb távon jellemzően magasabb TKM-et mutat, mert a kezdeti költségek rövidebb idő alatt oszlanak el. Ezért mindig azonos futamidőre számított TKM-eket hasonlíts össze. Emellett a TKM a folyó költség (TER) mutatóhoz hasonló logikát követ, de szélesebb kört fed le, hiszen a biztosítási elemeket is beszámítja, nem csak az alapkezelési díjakat. A mindenkori számítási szabályok és a MABISZ ajánlás időről időre változhat, ezért érdemes mindig a termék aktuális, hivatalos TKM-adatlapját megnézni kötés előtt.