← Pénzügyek képekbenHozam és kockázat · Szekvenciakockázat (hozamsorrend-kockázat)
Ugyanazok a hozamok, más nyugdíj
Más néven: sequence of returns risk
Nyugdíjasként nem elég azt tudni, mennyit hozott átlagosan a portfólió. Ha rendszeresen veszel ki belőle, az is döntő lehet, mikor érkezik a veszteség. Ugyanazt az öt éves hozamot fordítjuk meg.
Szemléltető példa
Öt hozam, két különböző sorrend
A kivett összeg azonos. A rossz évek időzítése mégis megváltoztatja a megmaradó vagyont.
20 millió Ft indulótőke · évente 1,5 millió Ft kivét, év végén
Számítás és adatok
20 millió Ft indulótőke, minden év végén 1,5 millió Ft kivét. Éves hozamok: −20%, −10%, +10%, +15%, +20%, illetve fordított sorrend. Adó, díj és infláció nélkül.
Az ábra számai · szemléltető példa
Év
Előbb a rossz évek (millió Ft)
Előbb a jó évek (millió Ft)
0
20,00
20,00
1
14,50
22,50
2
11,55
24,37
3
11,21
25,31
4
11,39
21,28
5
12,16
15,52
Ugyanaz az öt hozam, más megmaradó vagyon
Mindkét esetben 20 millió forinttal indulunk, és minden év végén 1,5 milliót veszünk ki. Az egyik sorrend −20%, −10%, +10%, +15%, +20%; a másik ennek fordítottja. Az éves hozamok halmaza és átlaga pontosan azonos.
Ha a veszteség jön előbb, a kivétek kisebb vagyonból fogynak. A későbbi fellendülés így kevesebb megmaradt tőkét növel. A sorrend és a pénzkivét együtt okozza az eltérést.
Mikor nem számít a sorrend?
Egyetlen induló befektetésnél, köztes befizetés és kivét nélkül az azonos hozamszorzók sorrendje nem változtat a végösszegen. A példában így mindkét sorrend 21,8592 millió forintot adna.
Rendszeres befizetéseknél már szintén számíthat a sorrend, hiszen az új pénzek különböző hosszúságú és összetételű hozampályát járnak be. Nem csak a pénzkivét teremt időzítési hatást.
Az átlag mellé pénzáramlás is kell
A nyugdíjas tervet ezért a kivétek időzítésével együtt érdemes modellezni. Ez az ötéves példa a mechanizmust mutatja, nem biztonságos kivételi szabályt vagy várható nyugdíjas jövedelmet.
