Mit jelent?
Amikor valaki eléri a nyugdíjkorhatárt vagy a FIRE szerinti pénzügyi függetlenséget, a felhalmozási szakaszból a kivonási szakaszba lép át: onnantól nem befizet, hanem rendszeresen kivesz pénzt a megtakarításaiból a megélhetéshez. Mivel a legtöbb embernek több különböző típusú megtakarítása is van - például önkéntes nyugdíjpénztári számla, befektetési alap egyszerű brókerszámlán, TBSZ (tartós befektetési számla) vagy készpénz jellegű tartalék -, felmerül a kérdés, milyen sorrendben érdemes ezekhez hozzányúlni.
Általános logika, hogy először a legrugalmasabb, adózás szempontjából legkevésbé kedvezményezett eszközöket érdemes felhasználni, és a legkedvezőbb adózású, hosszú távra szánt számlákat (mint egy lejárt futamidejű TBSZ vagy egy nyugdíjbiztosítás) a lehető legtovább „érni” hagyni, hogy a bennük rejlő adóelőny teljesen kihasználható legyen.
Miért fontos?
A rossz sorrend fölöslegesen sok adót és költséget okozhat, vagy akár azt is eredményezheti, hogy egy kedvezményes számla adóelőnyét elveszítjük, mert korábban nyúlunk hozzá, mint ahogy a feltételek engednék. Emellett a nyugdíjrendszer és a magánmegtakarítási termékek szabályai (adókulcsok, kedvezmények, lejárati feltételek) Magyarországon időről időre változnak, ezért egy jól megtervezett sorrend is felülvizsgálatra szorulhat, ahogy közeledünk a kivonási szakaszhoz.
Mire figyelj?
Ne csak a hozamot, hanem az adózási és likviditási szempontokat is vedd figyelembe: mikor válik egy számla adómentessé vagy kedvezményessé, van-e korai kivonási büntetés, és mennyire fér hozzá gyorsan a pénzhez vészhelyzet esetén. A négyszázalékos szabály segíthet megbecsülni, mekkora éves kivonás fenntartható, de a konkrét sorrendet érdemes a saját számláid mindenkori feltételei alapján, szükség esetén szakértő bevonásával megtervezni. A hosszú távú befektetési eszközök összehasonlításához az Alapszűrő (https://alfagpt.hu/alapok) és az Alapválasztó (https://alfagpt.hu/alapvalaszto) is segíthet.