Mit jelent?
A felhalmozási szakasz jellemzően a munkában töltött évtizedekre esik: ekkor a jövedelmedből rendszeresen félreteszel, és ezt befektetve gyarapítod a vagyonodat – ez maga a vagyongyarapítás folyamata. A kivonási (vagy angolul „decumulation”, magyarul gyakran vagyonfelélési) szakasz ezzel szemben az az időszak, amikor már nem termelsz új jövedelmet a felhalmozott vagyonhoz mérhető ütemben – tipikusan nyugdíjas éveidben –, és a korábban felépített vagyonból veszel ki rendszeresen pénzt a megélhetésre.
A két szakasz között a hangsúly is átfordul: felhalmozáskor a cél a hozam maximalizálása és a tőke növelése, kivonáskor pedig az, hogy a vagyon elég sokáig kitartson, és közben ne veszítsen túl sokat az értékéből egy rosszul időzített piaci esés miatt.
Hogyan alakul át a stratégia?
A felhalmozási szakaszban a hosszú időtáv miatt jellemzően nagyobb kockázatot – például magasabb részvényarányt – lehet vállalni, hiszen egy-egy piaci visszaesést van idő kiheverni. A kivonási szakaszban ez megfordul: itt kulcskérdés, hogy mekkora összeget lehet évente biztonságosan kivenni anélkül, hogy a vagyon idő előtt elfogyna. Erre az egyik közismert kiindulópont a négyszázalékos szabály, amely az első évi kivétet a portfólió négy százalékában határozza meg.
A gyakorlatban a váltás nem egyik napról a másikra történik: sokan fokozatosan csökkentik a kockázatosabb eszközök arányát, ahogy közelednek a kivonási szakaszhoz, hogy tompítsák egy esetleges piaci esés hatását pont akkor, amikor már rendszeres kivétre szorulnak.
Mire figyelj?
A kivonási szakasz egyik legnagyobb kockázata az úgynevezett hozamsorrend-kockázat: ha a vagyonfelélés elején esik nagyot a piac, az sokkal nagyobb kárt okoz, mint ha ugyanez a felhalmozás korai éveiben történik, mert a kivett összegek miatt kevesebb tőke marad a felépülésre. Emiatt érdemes a kivonási stratégiát rugalmasan kezelni – rossz piaci években kisebb kivét, jó években nagyobb mozgástér –, és nem egyetlen rögzített szabályhoz ragaszkodni. A saját helyzetedhez illő eszközösszetétel megtervezéséhez az Alapválasztó kérdőíve adhat kiindulópontot.