Mit jelent?
A szektor ETF egy olyan tőzsdén kereskedett alap, amely egyetlen iparágra – például pénzügyi szektorra, egészségügyre, energiaiparra, technológiára vagy fogyasztási cikkekre – szűkíti a befektetést. Az alap egy adott szektort lefedő indexet másol le, így egyetlen jegy megvételével sok, azonos iparágban tevékenykedő cégben szerzel részesedést.
A szektor ETF-ek jellemzően egy adott országhoz vagy régióhoz kötődnek (pl. amerikai bankszektor), de léteznek globális szektorindexek is. A tematikus ETF-től abban különböznek, hogy nem egy hosszú távú trendet, hanem egy hagyományos, jól definiált gazdasági ágazatot követnek le – a besorolás jellemzően a nemzetközi iparági osztályozási rendszerekre épül.
Hogyan működik?
Amikor megveszel egy szektor ETF-et, valójában egy kosárnyi részvényt vásárolsz egyetlen ügylettel. Ha például a bankszektor ETF-jét választod, a pénzed a nagy hazai vagy nemzetközi bankok részvényei között oszlik meg, súlyozva a piaci kapitalizációjuk vagy más index-szabály szerint. Az árfolyam napközben folyamatosan változik, akárcsak egy tőzsdei részvényé.
A szektorok ciklikusan viselkednek: van, amelyik a gazdasági fellendülés idején erősödik (pl. ipar, nyersanyag), és van, amelyik visszaesésben nyújt védelmet (pl. egészségügy, közművek) – erről bővebben lásd a ciklikus szektor szócikket.
Mire figyelj?
A szektor ETF koncentráltabb kockázatot hordoz, mint egy széles piaci indexkövető: ha az adott iparág nehéz időszakba kerül – szabályozói változás, technológiai váltás, nyersanyagár-esés –, az egész alap érintett lehet, hiszen nincs diverzifikáció más szektorok felé. Ezért a legtöbb befektető a portfólió kiegészítő, taktikai elemeként használja, nem alapvagyonként.
Figyelj a teljes költséghányadra és a kereskedési likviditásra is – kisebb, niche szektor ETF-eknél a vételi-eladási árfolyamkülönbség szélesebb lehet. Az Alapszűrőben érdemes összevetni a szektor ETF-et hasonló, szélesebb részvényalapokkal is.