Mit jelent?
Amikor egy eszközt tőzsdén vagy más piacon adnak-vesznek, mindig két árfolyam létezik egyszerre: a bid, vagyis az az ár, amennyiért valaki hajlandó megvenni az eszközt, és az ask (néha offer), vagyis az az ár, amennyiért valaki hajlandó eladni. Az ask mindig magasabb a bidnél — ez a kettő közti különbség a spread.
Ha azonnal, piaci áron akarsz vásárolni, az ask árat fizeted; ha azonnal eladni akarsz, a bid árat kapod. A spread tehát az az "árrés", amit a piacon árjegyzést nyújtó szereplők (market makerek) vagy maga a piac szerkezete beépít a kereskedésbe.
Példa
Ha egy részvény bid ára 1000 forint, az ask ára pedig 1005 forint, a spread 5 forint, vagyis a részvényárfolyam 0,5 százaléka. Ha azonnal megveszed 1005 forintért, majd rögtön visszaadnád, csak 1000 forintot kapnál érte — 5 forintot "buktál" pusztán a spread miatt, az árfolyam elmozdulása nélkül is.
Miért fontos?
A spread a piaci mélységgel és a likviditással szorosan összefügg: forgalmas, likvid eszközöknél (pl. nagy állampapírok, vezető részvények) a spread jellemzően szűk, néhány tizedszázalék. Ritkán kereskedett, illikvid eszközöknél a spread akár több százalékos is lehet, ami jelentősen megdrágítja a be- és kiszállást.
Amikor piaci áras megbízást adsz, gyakorlatilag elfogadod az aktuális spreadet. Gyakori, aktív kereskedésnél a spread összeadódó költsége jelentős lehet, ezért érdemes ritkábban forgó, szélesebb spreadű eszközöknél limitáras megbízással dolgozni, és megnézni az adott piac átlagos forgalmát kereskedés előtt.