Mit jelent?
A származtatott alap a hazai alapkategorizálásban azokat az alapokat gyűjti egy csoportba, amelyek befektetési politikájában a derivatíva – tehát egy másik eszköz (részvény, index, deviza, kötvény) árfolyamából "származtatott" pénzügyi eszköz – nem alkalmi fedezeti eszköz, hanem a stratégia gerince. Ez szöges ellentétben áll azzal, ahogy a legtöbb befektető gondolkodik: ő közvetlenül részvényt vagy kötvényt vásárol, a származtatott alap kezelője viszont gyakran csak egy szerződést köt arról, hogy egy adott eszköz árfolyama hogyan fog mozogni.
A kategória tágas: idetartoznak a tőkeáttételes alapok, amelyek a befogadott tőke többszörösét mozgatják meg tőkeáttétel segítségével, az abszolút hozamú alapok egy része, amelyek határidős ügylettel vagy opcióval fedezik a piaci kockázatot, és a strukturált termékek is, amelyek egy előre meghatározott kifizetési profilt (pl. tőkevédelem plusz index-részesedés) építenek fel derivatívákból.
Hogyan működik?
Egy hagyományos részvényalap úgy szerez kitettséget a BUX-ra, hogy megvásárolja a benne szereplő részvényeket. Egy származtatott alap ugyanezt elérheti úgy is, hogy határidős indexkontraktust vásárol, és a fennmaradó tőkét állampapírba vagy betétbe helyezi. A végeredmény hasonló hozamprofil lehet, de a mechanika teljesen más: nincs mögötte részvénytulajdon, csak egy szerződéses ígéret.
A kezelő ezt a szerkezetet több célra használhatja. Fedezeti célra: ha a portfólió részvénykitettségét gyorsan csökkenteni akarja anélkül, hogy eladná a papírokat, eladási opciót vagy határidős short pozíciót nyit. Tőkeáttétel célra: kevesebb tőkével nagyobb piaci kitettséget épít, ami felfelé és lefelé is felnagyítja a mozgásokat. Abszolút hozam célra: hosszú és rövid pozíciók kombinációjával próbál pozitív hozamot elérni a piaci iránytól függetlenül – ez utóbbi rokona a referenciaindex nélküli, saját célt kitűző alapoknak.
A magyar piacon a származtatott alapok jellemzően kisebb szegmenst képviselnek, mint a részvény- vagy kötvényalapok, és gyakran intézményi vagy tapasztaltabb magánbefektetőknek szólnak.
Mire figyelj?
A derivatívák természetükből adódóan felnagyítják a mozgásokat – mind a nyereséget, mind a veszteséget. Egy tőkeáttételes alap egy rossz hónapban aránytalanul nagyot eshet ahhoz képest, amit az alapul szolgáló piac tett. Ez a fő ok, amiért a kategóriát a kockázati skála magasabb végén szokás elhelyezni.
Második buktató a partnerkockázat: a derivatíva ügylet másik oldalán mindig van egy szerződő fél (jellemzően bank vagy tőzsde elszámolóháza), és ha ő nem tudja teljesíteni a kötelezettségét, az alap vesztesége keletkezhet – tőzsdén elszámolt (klíringelt) ügyleteknél ez a kockázat alacsonyabb, tőzsdén kívülinél (OTC) magasabb.
Harmadszor: a stratégia bonyolultsága miatt nehezebb megérteni, pontosan miből ered a hozam vagy a veszteség. Érdemes elolvasni a KID kockázati besorolását és a kezelési szabályzat derivatíva-limitjeit, mielőtt belevágsz. Végül a költségoldal sem elhanyagolható: a gyakori kötések és a fedezeti pozíciók fenntartása magasabb TER-t eredményezhet, mint egy passzív, közvetlen eszközvásárláson alapuló alapnál.
Példa
Tegyük fel, hogy egy származtatott alap 1 000 000 forintnyi befektetői tőkével rendelkezik, de a kezelő 3 000 000 forint névértékű részvényindex-határidőt vásárol – ez háromszoros tőkeáttétel. Ha az index egy hónap alatt 5%-ot emelkedik, az alap nyeresége nem 5%, hanem nagyjából 15%, azaz 150 000 forint (a fedezeti betét kamatától eltekintve). Ha viszont az index 5%-ot esik, az alap ugyanígy körülbelül 15%-ot, azaz 150 000 forintot veszít – jóval többet, mint egy sima indexkövető alap.
Ez a felnagyítás mutatja meg, miért különbözik alapvetően a származtatott alap kockázati profilja egy hagyományos, közvetlen eszközvásárláson alapuló alapétól: ugyanaz a piaci mozgás nála sokkal nagyobb kilengést okoz a befektető számláján.
Gyakori kérdések
Minden abszolút hozamú alap származtatott alap is egyben? Nem feltétlenül – vannak abszolút hozamú alapok, amelyek elsősorban eszközallokációval (pl. részvény–kötvény arány mozgatásával) érik el a céljukat, derivatívák nélkül vagy azok csak kiegészítő szerepben. A kategóriák átfednek, de nem azonosak.
Biztos, hogy a származtatott alap kockázatosabb, mint egy sima részvényalap? Nem automatikusan, ez a konkrét stratégiától függ. Egy fedezeti célra derivatívát használó alap éppen hogy csökkentheti a kockázatot egy tisztán részvényalaphoz képest. A tőkeáttételes változatok viszont valóban kockázatosabbak lehetnek, mint az alapul szolgáló piac.
Ha a kategórián belül szeretnél tájékozódni, az Alapszűrő segít összehasonlítani a magyar piacon elérhető származtatott alapokat kockázat és költség szerint.