A kisebb hozam most nagyobb arányt ad
A példában a kockázatmentes hozam 4%. Az A alap éves átlaghozama 10%, szórása 8%; a B alapé 12% és 16%. Így A: (10 − 4) / 8 = 0,75, míg B: (12 − 4) / 16 = 0,50.
B több hozamot ad, de ehhez arányosan nagyobb ingadozás társul. A Sharpe-mutató szerint A kedvezőbb ebben az összevetésben. Ez nem jelenti azt, hogy minden befektetőnek A a megfelelő választás.
Csak összehasonlítható adatokból
Ugyanaz az időszak, pénznem és mérési gyakoriság szükséges. A hozam és a szórás évesítését is következetesen kell kezelni. A számlálóban az átlagos többlethozam szerepel; a többéves összetett hozamot nem lehet indoklás nélkül a helyére tenni.
Időben változó kockázatmentes hozamnál a többlethozamok teljes idősorából kell számolni. A fenti állandó 4% ezt egyszerűsíti.
A szórás nem a kockázat egésze
A mutató a felfelé és lefelé irányuló ingadozást is méri. Nem mutatja meg önmagában a legnagyobb visszaesést, a likviditást vagy a ritka, nagy veszteség esélyét. Ezért hasznos mellette például a Calmar-mutató és a hozampálya is.
Az eredeti meghatározás: William F. Sharpe: The Sharpe Ratio.
