Mit jelent?
A kockázatmentes hozam az a hozamszint, amelyet egy befektető gyakorlatilag biztosan megkap, csődkockázat és árfolyam-ingadozás nélkül. Tiszta formájában ilyen eszköz nem létezik — minden befektetésnek van valamennyi kockázata —, de a gyakorlatban a rövid futamidejű, saját devizában denominált állampapírt tekintjük a legjobb közelítésnek, hiszen az állam nemfizetési kockázata forintban minimálisnak számít, és rövid futamidőn a kamatlábkockázat is elhanyagolható. Magyarországon jellemzően a 3 hónapos vagy éves diszkontkincstárjegy, illetve az MNB-alapkamat körüli hozam szolgál viszonyítási pontként. A kockázatmentes hozam nem egy fix szám: együtt mozog a jegybanki kamatpolitikával és a piaci hozamkörnyezettel, tehát évről évre, sőt hónapról hónapra változhat.
Hogyan működik?
A kockázatmentes hozam gyakorlati szerepe az, hogy viszonyítási alapot ad minden más befektetés értékeléséhez. Ha egy részvényalap 10%-os hozamot ért el egy évben, miközben a kockázatmentes hozam 6% volt, akkor a befektető valójában 4 százalékpont "kockázati prémiumot" kapott azért, hogy vállalta a részvénypiaci ingadozást. Ez a logika áll a Sharpe-mutató mögött is: a mutató a hozam és a kockázatmentes hozam különbségét osztja el a volatilitással, így méri meg, mennyi "extra hozamot" kaptál minden egységnyi vállalt kockázatért. A kockázatmentes hozam tehát nem önmagában érdekes szám, hanem az az alapvonal, amelyhez minden más eszköz teljesítményét mérjük — enélkül nem tudnánk eldönteni, hogy egy 10%-os hozam jó teljesítmény volt-e, vagy csak annyit hozott, mint egy kockázatmentes állampapír.
Mire figyelj?
Gyakori hiba, hogy valaki egy hosszú lejáratú kötvény hozamát tekinti kockázatmentesnek — pedig a hosszú futamidejű kötvények árfolyama érzékenyen reagál a kamatváltozásokra, tehát bár a nemfizetési kockázatuk alacsony, az árfolyamkockázatuk nem az. A valóban kockázatmentesnek tekintett referencia mindig a rövid, néhány hónapos-egyéves lejáratú instrumentum. Az is fontos, hogy a kockázatmentes hozam devizafüggő: a forintban kockázatmentesnek számító hozam más, mint az eurós vagy dolláros kockázatmentes hozam, hiszen eltérő jegybanki kamatkörnyezetben mozognak. Végül érdemes tudni, hogy a kockázatmentes hozam nominális szám — nem veszi figyelembe az inflációt. Magas inflációs időszakban a kockázatmentesnek tűnő hozam is jelenthet reálértékben veszteséget, ami önmagában is egyfajta kockázat.
Példa
Tegyük fel, hogy egy adott évben a rövid magyar állampapírok hozama 6% körül alakul — ezt tekintjük a kockázatmentes hozamnak. Ugyanebben az évben egy vegyes alap 9%-os hozamot ért el, egy tisztán részvényalap pedig 14%-osat. A vegyes alap kockázati prémiuma 3 százalékpont (9% mínusz 6%), a részvényalapé 8 százalékpont (14% mínusz 6%). Ha a részvényalap volatilitása kétszer akkora volt, mint a vegyes alapé, akkor a Sharpe-mutatójuk hasonló lehet, hiszen a magasabb prémiumot arányosan nagyobb kockázat kísérte. Ez az összehasonlítás mutatja meg igazán, hogy egy adott alap megfizette-e a benne vállalt kockázatot, nem pusztán a nyers hozamszám önmagában.
Gyakori kérdések
Létezik igazán kockázatmentes befektetés? Szigorú értelemben nem, de a rövid lejáratú, saját devizás állampapír a gyakorlatban ehhez a legközelebbi, elfogadott közelítés.
Miért fontos ez egy hétköznapi befektetőnek? Mert csak a kockázatmentes hozamhoz viszonyítva látod meg, hogy egy alap magasabb hozama tényleg megérte-e a vállalt ingadozást, vagy csak annyi extra kockázatot vett fel, amennyi épp fedezte a különbséget.
Hol nézhetem meg az aktuális kockázatmentes hozamot? A rövid magyar állampapírok aktuális hozamait az ÁKK teszi közzé; ez a legjobb kiindulópont a forintos kockázatmentes szint becsléséhez.