Mit jelent?
"Risk-on" (kockázatvállaló) hangulatban a befektetők optimisták: részvényeket, fejlődő piaci eszközöket és nyersanyagokat vesznek, mert bíznak a gazdasági növekedésben. "Risk-off" (kockázatkerülő) hangulatban ennek az ellenkezője történik: a pénz biztonságosabb eszközökbe menekül, például állampapírokba, aranyba vagy erős devizákba (dollár, svájci frank, jen). A két állapot közötti váltást gyakran makrogazdasági hírek, jegybanki döntések, geopolitikai események vagy váratlan sokkok indítják el. A fogalom nem egy konkrét mutató, hanem egy leíró keret, amivel elemzők a piaci mozgások mögötti közös okot próbálják megragadni.
Hogyan látszik a piacokon?
Risk-on napokon jellemzően együtt emelkednek a részvényindexek (például az S&P 500 vagy az MSCI World), a feltörekvő piaci devizák és a nyersolaj ára, miközben az állampapírhozamok emelkednek (az árfolyamuk esik). Risk-off napokon fordítva: a részvények esnek, a befektetők állampapírba menekülnek (a hozamok csökkennek), a VIX-index — a piaci félelemmérő — megugrik, és a biztonságos devizák erősödnek. Ez a mintázat különösen jól látszik éles piaci sokkoknál, amikor szinte minden eszközosztály egyszerre, ugyanabba az irányba mozdul, mert a befektetők ugyanazt a kockázati étvágyat árazzák be mindenhol.
Miért fontos ez neked?
Ha érted a risk-on/risk-off dinamikát, könnyebben helyezed el a napi piaci híreket egy tágabb kontextusban, ahelyett hogy egyetlen eszköz mozgását próbálnád önmagában megmagyarázni. Egy magyar befektető számára ez azért is releváns, mert risk-off időszakokban a forint jellemzően gyengül a fejlett piaci devizákkal szemben, ami a devizás eszközök forintban mért hozamát felfelé módosíthatja, miközben a hazai kockázatosabb eszközök (részvényalapok) alulteljesíthetnek. Fontos ugyanakkor, hogy a risk-on/risk-off csak egy leegyszerűsített keret — nem minden nap sorolható be tisztán az egyik vagy másik kategóriába, és a mindenkori piaci szereplők értelmezése is változhat.