Mit jelent?
A P/E mutató (árfolyam/nyereség hányados) önmagában azt mutatja, hányszorosát fizeted meg a részvény árában a cég egy évi nyereségének. A probléma az, hogy egy gyorsan növekvő cég P/E-je jogosan magasabb lehet egy lassan növekvő cégénél — a puszta P/E ezt nem különbözteti meg.
A PEG mutató ezt korrigálja: a P/E-t elosztja a vállalat várható éves nyereségnövekedési ütemével (százalékban, a % jel nélkül). A képlet: PEG = P/E ÷ éves nyereségnövekedés (%). Például ha egy cég P/E-je 20, és a nyereségét évi 20%-kal várják növelni, a PEG értéke 1,0.
Az általánosan elterjedt ökölszabály szerint az 1,0 körüli vagy az alatti PEG érték arra utalhat, hogy a részvény ára arányban van a növekedési kilátásaival, míg az 1,0 fölötti érték drágábbnak tűnő árazást jelezhet a növekedéshez képest — ez azonban csak egy hüvelykujjszabály, iparáganként és piaci körülmények szerint eltérhet.
Mire figyelj?
A PEG mutató legnagyobb gyengéje, hogy egyetlen bemenete — a jövőbeli nyereségnövekedés — maga is becslés, gyakran elemzői konszenzusból származik, és tévedhet. Egy túl optimista növekedési előrejelzés mesterségesen alacsonynak mutathatja a PEG-et, ami félrevezető vételi jelzést adhat.
A mutató emellett nem kezeli jól a rendkívül alacsony vagy negatív növekedésű, illetve a ciklikus cégeket, ahol a nyereség évről évre nagyot ingadozik. Érdemes a PEG-et más mutatókkal — például a ROE-val vagy egy DCF modellel — együtt nézni, nem önmagában döntési alapként használni.
Magánbefektetőként a PEG hasznos gyorsteszt lehet, amikor két, eltérő növekedési ütemű cég P/E-jét szeretnéd összehasonlítani, de sosem helyettesíti az alaposabb elemzést.