Mit jelent?
A P/E mutatót úgy számolod ki, hogy a részvény aktuális árfolyamát elosztod az egy részvényre jutó nyereséggel (EPS). Ha egy részvény 10 000 forintba kerül, és az elmúlt évben 500 forint nyereséget termelt részvényenként, akkor a P/E 20 – vagyis a befektetők 20-szoros éves nyereséget fizetnek ki a papírért. Minél magasabb a szám, annál drágábbnak számít a részvény a jelenlegi nyereségtermeléséhez képest, minél alacsonyabb, annál olcsóbbnak – legalábbis első ránézésre.
Hogyan használd?
A P/E-t sosem önmagában érdemes nézni, hanem viszonyítva: az adott részvény saját múltbeli átlagához, a szektortársak mutatóihoz, vagy a piaci indexéhez. Egy gyorsan növekvő technológiai cég P/E-je jellemzően jóval magasabb, mint egy stabil, lassan növekvő közműcégé – ez önmagában nem hiba, hanem a növekedési várakozásokat tükrözi. Ha egy vállalat P/E-je feltűnően alacsony a szektorához képest, az jelenthet alulértékeltséget, de jelenthet komoly problémát is (pl. visszaeső nyereség, jogi kockázat), amit a piac már beárazott.
Mire figyelj?
A mutatónak több korlátja van. Egyszeri, rendkívüli tételek (például eszközértékesítés) torzíthatják az EPS-t, így a P/E-t is egy adott évben. Veszteséges vállalatnál a mutató értelmezhetetlen (negatív vagy nem számítható). Érdemes megnézni a "forward P/E" változatot is, amely a várható jövőbeli nyereséggel számol a múltbeli helyett. Alapokba fektetve a P/E közvetlenül nem jelenik meg, de a részvényalapok portfóliójának átlagos P/E-je jelzi, mennyire "drága" vagy "olcsó" stílust követ az alapkezelő – ezt is érdemes összevetni a hasonló alapokkal az Alapszűrőben.