Mit jelent?
Az EPS-t úgy kapod meg, hogy a vállalat nettó nyereségét elosztod a forgalomban lévő részvények darabszámával. Ha egy cég éves nettó nyeresége 10 milliárd forint, és 20 millió részvénye van forgalomban, akkor az EPS 500 forint. Ez nem azt jelenti, hogy a részvényes ténylegesen megkapja ezt az összeget – az EPS elméleti mutató, amely a vállalat jövedelmezőségét vetíti le egyetlen részvényre, függetlenül attól, hogy a nyereségből fizetnek-e osztalékot vagy visszaforgatják a cégbe.
Miért fontos?
Az EPS az egyik legtöbbet idézett vállalati mutató, mert összemérhetővé teszi a nyereséget a részvények számától függetlenül – két, eltérő méretű cég EPS-e közvetlenül összehasonlítható, míg a nyers nettó nyereség nem sokat mond önmagában. Az EPS növekedési üteme (év/év) az egyik legfontosabb jelzés arra, hogy egy vállalat üzletmenete javul-e. Az EPS a P/E mutató alapja is: az árfolyamot ezzel osztva kapod meg, hányszoros nyereséget fizetsz ki a részvényért.
Mire figyelj?
Vigyázz a "hígított" (diluted) és a "nem hígított" (basic) EPS közti különbségre: ha a vállalatnak van kibocsátott átváltható kötvénye vagy dolgozói opciója, ezek jövőbeli részvénykibocsátással hígíthatják az EPS-t, ezért a hígított mutató konzervatívabb, reálisabb képet ad. Az sem mindegy, hogy a vállalat visszavásárolja-e saját részvényeit: kevesebb forgalomban lévő papír automatikusan növeli az EPS-t akkor is, ha a nyereség nem változott. Egyéni részvényeknél az EPS jó kiindulópont, de mindig érdemes megnézni a mögötte lévő nyereségminőséget is – például, hogy a nyereség egyszeri tételekből vagy a mindennapi üzletmenetből származik-e.