Mit jelent?
A nagyfrekvenciás kereskedő cégek különleges szoftverekkel és a tőzsdéhez fizikailag közel elhelyezett szerverekkel (ezt hívják "co-location"-nek) versenyeznek azért, hogy néhány mikroszekundummal hamarabb lássák és használják ki az árfolyam-elmozdulásokat, mint mások. Egy nap alatt akár több tízezer kötést is végrehajthatnak ugyanazon a papíron, jellemzően apró, néhány fillér–pár forint nagyságú árrésekért.
A HFT nem azonos az algoritmikus kereskedéssel általában – az algoritmikus kereskedés tágabb fogalom, ide tartozik minden szoftver által vezérelt ügyletkötés, HFT viszont kifejezetten a sebességre és a nagyon rövid tartási időre épít. Egy HFT pozíciót gyakran másodperceken belül zárnak.
Miért fontos?
A nagyfrekvenciás kereskedők jelenléte kettős hatású. Egyrészt gyakran ők adják a piac napi likviditásának jelentős részét: folyamatosan jegyeznek vételi és eladási árat, ami átlagos piaci körülmények között szűkíti a vétel–eladás közti árrést és olcsóbbá teszi a kereskedést mindenki számára. Másrészt kritikák szerint stresszes piaci helyzetekben – amikor az algoritmusok egyszerre zárják a pozícióikat – a HFT felerősítheti a hirtelen áreséseket, az úgynevezett "flash crash" jelenségeket.
Magyar magánbefektetőként a nagyfrekvenciás kereskedés a mindennapi tőzsdézésben ritkán érzékelhető közvetlenül: se a Budapesti Értéktőzsdén, se egy hazai bróker felületén nem versenyzel HFT-cégekkel egy hosszabb távú részvény- vagy befektetési alap pozícióért. A jelenség inkább a nagy, likvid nemzetközi piacokon (pl. amerikai részvénypiac) meghatározó.
Mire figyelj?
Ha rövid távon, napon belül kereskedsz egy likvid papírral, tudd, hogy a másik oldalon gyakran algoritmus áll, nem másik ember – ez különösen hirtelen, nagy volumenű megbízásoknál eredményezhet kedvezőtlenebb végrehajtási árat. Hosszú távú, alapokra vagy részvényekre építő befektetőként azonban a HFT inkább háttérjelenség: a szabályozás (Európában a MiFID keretrendszer) folyamatosan figyeli és korlátozza a piactorzító kockázatokat.