Mit jelent?
Algoritmikus kereskedésnél a piaci szereplő - jellemzően bank, alapkezelő vagy fedezeti alap - előre megírt matematikai szabályrendszert (algoritmust) futtat, amely folyamatosan figyeli a piaci adatokat, és ezek alapján automatikusan küld megbízásokat. A szabályok lehetnek egyszerűek, például „vegyél, ha az árfolyam egy adott mozgóátlag fölé emelkedik”, vagy rendkívül összetettek, amelyek több ezer változót és statisztikai modellt kombinálnak. A nagyfrekvenciás kereskedés az algoritmikus kereskedés egy szélsőséges, rendkívül gyors alfaja, ahol a döntések és a végrehajtás ezredmásodpercek alatt zajlanak, de az algoritmikus kereskedés fogalma ennél sokkal tágabb: ide tartozik például egy nagy intézményi megbízás apró részletekre bontása is, hogy a piaci árat ne mozdítsa el jelentősen.
Miért terjedt el ennyire?
Az algoritmusok előnye az emberi kereskedéshez képest a sebesség, a következetesség és az érzelemmentesség. Egy program nem fárad el, nem pánikol, és képes egyszerre több tucat vagy száz piacot figyelni, miközben ezredmásodpercek alatt reagál az új információra. Emiatt mára a fejlett tőzsdéken a kereskedési forgalom jelentős, sok esetben többségi részét algoritmusok bonyolítják le - ez alapvetően átalakította a piac szerkezetét, a likviditás eloszlását és a napon belüli árazási mintázatokat.
Mire figyelj?
Az algoritmikus kereskedés a piac hatékonyságát önmagában javíthatja - gyorsabban árazza be az új információt -, de kockázatokat is hordoz. Ha sok algoritmus hasonló szabályok szerint reagál egyszerre egy váratlan eseményre, ez felerősítheti a piaci mozgásokat, ahogy azt a flash crash esetei is mutatták. Magánbefektetőként a legtöbbször nem közvetlenül algoritmust futtatsz, hanem a piac másik oldalán találkozol vele: a napon belüli áringadozások egy része, amit tapasztalsz, ezeknek a rendszereknek a működéséből fakad, nem feltétlenül valós fundamentális hírből.