Mit jelent?
Magyarország számos nemzetközi egyezmény és uniós irányelv részese, amelyek célja, hogy az adóhatóságok lássák, ha egy belföldi illetőségű adózónak külföldön van pénzügyi számlája — ezzel is nehezítve az adóelkerülést. Ez a rendszer a gyakorlatban elsősorban úgy működik, hogy a külföldi pénzintézetek maguk jelentik a saját országuk adóhatóságának, majd onnan automatikus információcsere útján a NAV-hoz kerül az adat — nem feltétlenül terád hárul közvetlenül a bejelentési kötelezettség minden esetben. Bizonyos helyzetekben azonban közvetlen magánszemélyi bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség is felmerülhet, ezért érdemes tájékozódni, mielőtt külföldi számlát nyitsz.
Hogyan működik a nemzetközi adatcsere?
A két legfontosabb keretrendszer ezen a téren a FATCA (amerikai illetőségű számlatulajdonosokra vonatkozó amerikai szabályozás, amely az USA-val kötött egyezmény alapján Magyarországot is érinti) és a CRS (a legtöbb országra kiterjedő, OECD által kidolgozott automatikus információcsere-szabvány). Ezek keretében a külföldi pénzintézet — amikor magyar adóügyi illetőségű ügyfél nyit náluk számlát — összegyűjti az adóazonosítási adatokat, és évente jelenti a számla egyenlegét és a rajta keletkezett jövedelmeket a saját adóhatósága felé, amely továbbítja az adatot a NAV-nak.
Mire figyelj?
Ha külföldi brókercégnél fektetsz be, számíts arra, hogy a számlanyitáskor be fogják kérni az adóazonosítási adataidat (magyar adóazonosító jel, esetleg lakcím és illetőségi nyilatkozat) — ez a FATCA/CRS-kötelezettségük része. A külföldi számlán keletkezett jövedelmeket (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) neked magadnak kell szerepeltetned a magyar adóbevallásodban, mert ezek jellemzően nem kerülnek be automatikusan az eSZJA-tervezetbe úgy, mint a hazai szolgáltatóknál kezelt befektetések. Mivel a bejelentési és nyilatkozattételi szabályok, illetve azok pontos köre időről időre változhat, és országonként is eltérhet, konkrét helyzetben érdemes adótanácsadóval vagy a NAV tájékoztatóival egyeztetni.